Tematikus,
szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
Bevezetés:
·
A magyar irodalom
egyik legnagyobb költője Petőfi mellett.
·
1817-ben született
Nagyszalontán. Zárkózott, érzékeny személy volt, aki irodalmi pályáját majdnem
30 évesen kezdte el, mikor a Kisfaludy Társaság pályázatára írt Toldi című
elbeszélő költeményével elismerést nyert.
·
A népiességet vette
alapul, akár csak Petőfi, szoros barátság szövődött közöttük.
·
A romantika, és
romantikus illúziókat vesztő korszak határán alkotott, költészetében mindkét
korról szól.
Tárgyalás:
·
A Toldi mellett a
balladák őrzik leginkább Arany érzelemvilágát, formai gazdagságát,
életszemléletét, költői hivatásérzetét.
·
A magyar irodalomban a
ballada műfaja összefonódott Arany János nevével.
Ballada fogalma:
·
A romantikus ballada
olyan epikus műfaj (és nem műforma, mint a középkori, Villon-i balladák), amely
a három műnem határán áll. „A ballada tragédia dalban elbeszélve.” (Greguss
Ágost)
·
Eredetileg ősi
népköltészeti műfaj. (pl.: Kőműves Kelemen)
·
A műballada a
romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet
iránt.
·
Drámai feszültségű,
tragikus történet, szaggatott menetű, sűrített cselekménye párbeszédes, lírai elemekkel
van elmesélve.
·
Balladai homály
jellemzi, lélektani szálakkal van teleszőve.
·
Arany a székely és a
skót balladákat tekintette alapul.
·
A magyar műballadát
Arany emeli világszínvonalra.
Csoportosítása:
v
Tematika szerint:
o Történelmi témájúak: Az 1850-es éves kiábrándultságában íródtak,
a ’48-as szabadságharc bukása után. nem nyugodott bele ebbe a helyzetbe, erre a
célra írta ezeket a balladákat. A nemzeti öntudatot, az erkölcsök erejét, a
jövőbe vetett hitet írja beléjük. A nemzeti múlt nehéz időszakaiból veszi a
témákat, jelentésük allegorikusan a jelenhez szól. A nép és zsarnokság
viszonya, az elnyomás, nemzeti öntudat a téma. Pl.: Walesi bárdok, Szondi két
apródja
Walesi bárdok
v
Forma: Skót
balladaforma
v
Egyszólamú, lineáris
v
Ötvözi a nemzeti eszmét
a lélektannal.
v
Edward, angol király
tartományába tett látogatása fordul véres gyilkolásba az ötszáz vértanú
halálával.
v
Allegorikus
jelentéssel bír: Edward király – Ferenc József; walesi bárdok – magyar költők
v Az igazságot kimondani nem félő bárdok a
nemzeti erkölcsre utalnak, Edward király elméje elborulásával a végén, elnyeri
méltó büntetését. („Fülembe zúgja átkait a walesi lakoma”)
o Lélektani balladák: Egyedi jellemetek, sorsokat mutatna be.
Fontos a lélektani indokoltság. Bűn és bűnhődés motívuma sokszor feltűnik. A
hős hogyan kerül az őrület állapotába a bűntudata miatt, a lelki súlyok alatti
összeroppanás folyamatát írja le. Arany szerint a bűn magában hordozza a
bűnhődést is. A pszichológiai pontossággal írja le. (Ágnes asszony, Tengeri
hántás)
Ágnes asszony
v
Téma: lélektani,
népies jellegű.
v
Alapja: Gesztén egy
parasztasszonyt látott, aki egész nap a leplét mosta. + Nagyszalontai
népballada egy gyilkos asszonyról.
v
Forma: egyszólamú,
körkörösen felépített (évszakok váltakozása)
v
Ágnes asszony egyéni
tragédiáját mutatja be: Hogyan őrül bele a szeretőjével véghezvitt
gyilkosságba.
v
Fő téma: Bűn és
bűnhődés
v
3 egységre osztható:
1.
Patak partja: első 4
strófa. balladai homály fedi. csak utalásokból derül ki a bűntett (véres lepel,
a férj eltűnt)
2.
Börtön, bíróság: Itt
az események az asszony lelkében zajlanak le.
o
Hiteles lélekrajzot
kapunk arról, Ágnes hogy próbál nem-megőrülni. Rémlátomásai utal a félelmére az
őrülettől. Rögeszmés feladata: lepelmosás.
o
A bűnösség vezeti az
őrületbe. (Walesi bárdok, Tetemre hívás)
3.
Visszatérés a
patakpartra. Az asszony valós büntetést nem a törvénytől kap, hanem az őrület
az.
o
Az elbeszélő
részvétet, szánalmat érez a nő iránt. („Eredj haza szegény asszony!”)
o
Az idő múlását néhány
motívum jelzi (ősz haj, rongyossá mosott lepel)
v
Egy másik értelmezési
szerint Ágnes a bűnbe esett ember jelképe. Isten megmenti azzal, hogy őrületet
bocsát rá, mert ezáltal még életében lehetősége nyílik a vezeklésre, elkerülve
az örök kárhozatot.
v Refrén szerepe: („Oh irgalom atyja, ne hagyj
el!) Mondhatja Ágnes, vagy az elbeszélő csodálkozva a bűn fölött, vagy a 2.
egységben a bírák is.
v
Szerkezetük szerint:
o
Egyszólamú: Az események időrendben (lineárisan), egy
cselekményszálon bontakoznak ki.
o Többszólamú/párhuzamos: Különböző, de egyidejű cselekményszálak
fonódnak egymásba. (Tengeri-hántás)
Tengeri-hántás
v
Téma: népi
v
A falu
szokástörvényeit megszegő szerelmespár (Tuba Ferkó, Dalos Eszti) büntetése
halál, öngyilkossággal tetőzött téboly.
v
Szerkezete: többrétegű
szöveg:
Ø
Az első és utolsó
strófa kerettörténetének elbeszélésébe egy másik kapcsolódik, amelyet az egyik
kukoricafosztó mesél el.
Ø
A strófák utolsó
előtti soraiban a gondolatjel megszakítja a történetmondást.
Ø
Ezzel kiszól a
jelenbe, látszólag a körülötte ülő fosztóknak, igazából az olvasóknak.
Pl.: „- Soha, mennyi csillag hull ma!
-/Ti, leányok, ne tegyétek.”
o
Körkörös: A mű elején feltűnő motívum visszatért,
jelentése módosul, de körkörösséget fejez ki. (Ágnes asszony)
o Kihagyásos: a költő a mű eseményeiből csupán részleteket villant fel
és hagyja, hogy az olvasó fantáziája egészítse ki a cselekményt. Ez a technika
alkalmas a balladai homály megteremtésére, amely megalapozza a művekre jellemző
borzongató hangulatot és előkészíti a tragédiát. (Vörös Rébék)
Vörös Rébék
v
Ennek a témája is egy
babonás elemekkel tűzdelt falusi történet, irreális látomásokkal.
v
Az alakváltó Rébék
(Rebeka változata) egyszer varjú, egyszer vén boszorkányként jelenik meg.
Házasságtörésre csábítja „Sinkóék cifra lányát, Terát.” Az asszony hűtlensége
kettős gyilkosságra kergeti a férjét, akit végül felakasztanak.
v
Refrén: „Hess, madár!”
– a gonosz elűzésére mondja.
v
Az utolsó strófában
jelenné válik a múlttal kezdődő elbeszélés. Így a végkicsengése az, hogy a
Gonoszt nem lehet elpusztítani, a védekezés ellene reménytelen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése