A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) c. kötet időszakától

A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) c. kötet időszakától

Babits Mihály:

-A gondolati líra terén rendkívüli újító széles körű érdeklődése és tudása a századforduló egyik legnagyobbjává tette. Lírája mellett irodalomtörténeti, kritikai tanulmányai a legjelentősebbek. Ő volt egyik legkiválóbb műfordítónk, regényeket, drámákat is írt.

- Gondolkodására jelentős hatást gyakorolt Kant erkölcsbölcselete, valamint Nietzsche, Schopenhauer és Bergson életfilozófiája, William James tudatfolyam-elmélete, illetve Freud lélektana is. Babits költészetét a jelenségek lényegét firtató kíváncsiság jellemzi, amely olyan bölcseleti problémákat vet fel, mint az ember (szubjektum) és a világ (objektum) viszonya, a megismerés és kifejezhetőség lehetőségei, vagy az európai műveltséghagyomány újraértelmezése.

- Először a Holnap c antológia közölte verseit, majd a Nyugat felkarolta, Ady mellett a Nyugat első nemzedékének vezetője lett, nem szerette azonban a nyilvánosságot. Örökké az Arany János-i „métely” gyötörte.

- Nem tartozott a messianisztikus váteszek típusába, rettegett, hogy nem elég tehetséges.

-A Sziget és tenger c. kötetéig is sokat változott lírája, első verseskötete a „Levelek Iris koszorújából” (1909), noha Babits egyszerre volt hagyományőrző és újító (rendkívüli bravúrral kezelte az antik strófahasználatot és a modern verselést is), tehát nagyot alkotott, mégis kételyek borították el személyiségét, ahogyan  Lírikus epilógiában is olvashatjuk. A Herceg, hátha megjön a tél is! kötet filozofikus, bölcseleti költeményeket tartalmaz (Esti kérdés,Az őszi tücsökhöz), s  a Recitativ (Húsvét előtt) illetve a Nyugtalanság völgye (Fortissimo) költeményei az erkölcsi kiállás versei, s még a háború alatti szörnyűségek ellen tiltakoznak. Babits a háború elejétől ellenezte a vérontást.

- Így, a háború végével jutunk el egy új, megváltozott poétikai magatartáshoz, az elzárkózás magatartásához, mely motívum a Sziget és tenger c. kötetben jelenik meg először.

Sziget és tenger, változó magatartás forma:

·         Az 1925-ben megjelenő Sziget és tenger című kötet a befelé fordulás, az elkülönülés költői magatartását mutatja, de ugyanakkor a poétikai program fontosnak tartja az értékőrzést, a hagyomány továbbadása a költő feladata lesz, egyfajta prófétaszerepbe kerül. Szembe kell fordulni az újkori barbársággal.

·         A Sziget és tenger az Örökkék ég a felhők mögött című előszóval kezdődik, melyben Babits leírja, hogy a háború borzalmai után „jöjjön most már az Ész!”, tehát a rombolás után az építésnek kell jönnie elsősorban a múlt értékeinek megőrzésével fennmaradt alapokon.

Ebben a helyzetben a költőfeladata az kultúra megőrzése: „Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? ”

·         A háború után kétségbe ejtette a nemzeti tragédia, Trianon, s 1919-ben arra döbbent rá, amire Vörösmarty, Az emberek c. művében. Minden szent eszme csak újabb szenvedést hoz.

A Sziget és tenger mellett Az istenek halnak, az ember él (1929) és a Versenyt az esztendőkkel (1933) kötet is a Babits-líra önértelmező, reflexív jellegének fölerősödéséről ad hírt.

·         Ezeknek a verseskönyveknek több kiemelkedő darabjában is megjelenik magának a líraiságnak vagy a költészetnek, illetve az alkotásfolyamatnak a problémája (Cigány a siralomházban). Ezzel összefüggésben egyre gyakoribbá válik a hagyományhoz való viszonynak, a költői beszédhelyzetnek és a prófétai szerepvállalásnak az értelmezése, újra értelmezése, s a lét értelmének kérdése (Csak posta voltál). Műveinek a halállal szembenéző, a lét végső kérdései felé forduló megszólalója jellegzetesen életrajzi alakként formálódik meg (Ősz és tavasz között). E kései költeményekben ismét fölerősödik a személyesség, melyhez gyakran társul elégikus hangnem, irónia és/vagy önirónia.

·         A Sziget és tenger c. kötet arra utal, hogy a magánélet nyugalmába, egy idilli „szigetre” szeretne elvonulni, elbújni, ahol szellemi függetlenségét megőrizheti. A sziget az elzárkózottság, magány toposza, és magában rejti a költő függetlenség vágyát.

·         Új témák jelennek meg a kötettel. Felerősödik a szociális érzékenysége, s későbbi köteteiben, egészségi állapotának romlásával, a halállal való szembenézés is megszólal.

Az elvonulás azonban nem lehetett felhőtlen, a sziget fölött állandóan összecsaptak a tenger hullámai. Nem hagyhatta figyelmen kívül az égető nemzeti problémákat, közéleti kérdéseket.

Szociális érzékenység

·         Babits költői hozzáállásnak gyökeres változása ebben a témában is tetten érhető.

·         In Horatium: „Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg!”

·         A Cigány a siralomházban c. művében a szociális érzékenység szólal meg, a mások iránt érzett szolidaritás. Itt már a közös sorsban osztozó költőt láthatjuk: „testvérem van millió”

·         1933-as kötete a Versenyt az esztendőkkel! folytatja az elzárkózás magatartását, a költeményekben még mindig jelent van az, elvonulás szándéka, de már megjelenik a prófétaszerep vállalásának kérdése. A harmincas években egyre magányosabbnak érezte magát, humanista értékei egyre idegenebbnek tűntek a fasizálódó világban. A politikába való belemélyedés helyett azonban inkább a bölcselkedést választotta. E kötet több darabjában fellelhető a bibliai prófétákkal való azonosulás, a prófétaszerep vállalásának kérdése, ami eddig nem volt jelen költészetében.

Nem akar próféta lenni

· A Mint különös hírmondó c versében megfogalmazódik mindaz a költő világszemléletében esztendők óta felgyűlt eszme, gondolat, amely a költeményekben már többször is megjelent. Végeredményben az emberi létről való elmélkedésének összegzése, költői-erkölcsi magatartásának vezérfonala a vers. A különös hegyi hírnökkel azonosítja magát a versben megszólaló költő-próféta. Éveinek száma bölccsé érlelte, szíve feszült a rengeteg szótól, s ezeket nem tarthatja tovább magában. Le kell mennie a hegyről, a hegyről ahová korábban elvonult, s ismét szólnia kell, vagy legalábbis meg kell próbálnia. A költő művészi magatartásának mintadarabja e vers.

·A Csak posta voltál c költemény szintén nem a prófétává válás egyik verse. Babits mindig is kereste a művész, s egyben az ember helyét a világban. A harmincas évekbe egyre gyakoribban lettek az önvizsgáló, önmagával szembenéző költemények (Mint különös hírmondó…; Holt próféta a hegyen stb). Az önvizsgálat tejes őszinteségéből fakad e vers. Tárgya: mi az ember, a művész küldetése a világban? Tud-e hatni a korára vagy esetleg a jövőre, s marad-e utána valami? Babits tépelődései konklúzióval zárul, hogy az ember nem „egyetlen”, hanem pótolható, hisz „csupa nyom vagy magad is,kit a holtak lépte vet.”

Szembenézés a halállal

·         Betegsége indokolja a költő kései költészetének komor-fájdalmas hangulatát. 36-ban diagnosztizált rosszindulatú daganat volt a gégéjében, s ez rányomta bélyegét a költészetére is. Megszólalt a haláltól való rémület.

·         Ősz és tavasz között

Egyedül felesége áll már mellette, barátai elfordultak tőle.

„Barátaim egyenkint elhagytak,/akikkel jót tettem megtagadtak..”- (párhuzam:Csokonai - A tihanyi Ekhóhoz)

„Csak te borulsz rám asszonyi jóság”

refrén: „óh,jaj,meg kell halni,meg kell halni!”- nagyon kiábrándult!!

Míg az évszakok körkörösek, az emberi élet múlandó.

·         Balázsolás

Szent Balázshoz könyörög (Ő a torokfájás, a veszedelmes torokgyík gyógyító védőszentje), hogy segítsen neki a torokbaján, s szégyelli is magát, mert eddig nem imádkozott hozzá:

„félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád”

A megrendítő egyszerűség rendkívüli művészi erővel kelti fel a hajdani kisgyermek bizalmát az áldás erejében. A vers végén már nem is az életmentést kéri tőle, hanem a halálba való bölcs belenyugvást, a méltóságteljességet.

PRÓFÉTAI MAGATARTÁS KITELJESEDÉSE

·Egyértelműen a Jónás könyvében érkezik el Babits a prófétává válás végéhez. Itt hasonlóan a korábbi művekhez, megjelenik a menekülés, Jónás menekül Istentől, de a cethal gyomrában, (miután személyes hangnemben tárgyalt Istennel), rá kell jönnie, hogy ez az ő sorsa. Babits=Jónás.

·Ninivébe megy, hogy a számára kinyilatkoztatott szavakat továbbadja az embereknek, de ők nem hallgatják meg, de Isten mondja neki, hogy „A szó  tiéd, a fegyver az enyém./ Te csak prédikálj Jónás, én cselekszem.”

· Jónásnak, s a költőnek egyaránt rá kell eszmélni, hogy nem az ítélkezés az ő feladata, hanem a harc minden embertelenség és barbárság ellen. Még akkor is, ha a harc esetleg nehéz, vagy eredménytelen, „mert vétkesek közt cinkos, aki néma”

Nyelvi archaizmus, patetikus és ironikus-komikus hangnem végig jelen van a műben! A harc kudarc, de egyben érték is!

Jónás imája

·Érzi a halál sürgető közelségét,ezért kéri,hogy szólhasson „mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig”. Már ő szeretne élete végig próféta maradni!

Befejezés

Míg a Sziget és tenger kötet megjelenésekor Babits még elzárkózott a saját korának valóságától, elzárkózott minden embertelen cselekedet elől, addig személyiségének, művészi magatartásának változásával elérkezett a próféta szerep vállalásához. Olyan utat járt be, ami egy igazi nemzeti költővé tette, s ezért is mondhatjuk Ady mellett a kor vezető költőjének.

4. tétel

A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925.) c. kötet időszakától

Vázlat

Bevezetés:

·        gondolati líra terén a századforduló egyik legkiemelkedőbb költője

·        regények, drámák, műfordítások

·        hatást gyakorolt rá: Kant, Nietzsche, Schopenhauer, Bergson és Freud

·        költészete: kíváncsiság, bölcseleti problémák: ember és világ viszonya, megismerés és kifejezhetőség lehetőségei

·        először: Holnap c. antológia közli verseit

·        később: Nyugat felkarolja (1. nemzedék vezetője lesz Ady mellett)

                       nem szereti a nyilvánosságot, Arany Jánoshoz hasonló személyiség

                       nem messianisztikus vátesz            retteg, hogy nem elég tehetséges

·        változatos líra:

o   1. kötet: Levelek Iris koszorújából (1909.):

§  egyszerre hagyományőrző és újító

§  személyiségét kételyek borítják el (A lírikus epilógja)

o   Herceg, hátha megjön a tél is!:

§  filozofikus, bölcseleti költemények (pl.: Esti kérdés)

o  

erkölcsi kiállás versei

Recitativ: pl.: Húsvét előtt

o   Nyugtalanság völgye: pl.: Fortissimo

háború szörnyűségei ellen tiltakoznak

          Babits az elejétől kezdve ellenzi

·        háború vége          új poétikai magatartás

                                           elzárkózás (Sziget és tenger-ben először)

Tárgyalás:

·        1925.: Sziget és tenger:

o   költői magatartás: befelé fordulás, elkülönülés (sziget: elzárkózottság, magány toposza)

                                        de: fontosnak tartja az értékőrzést

                                        költő feladata: a hagyomány továbbadása, kultúra megőrzése, szembefordulás az újkori barbársággal               egyfajta prófétaszerep

o   előszó: Örökkék ég a felhők mögött

                         „jöjjön most már az Ész!”            rombolás után építésnek kell jönnie

o   szociális érzékenysége felerősödik          nemzeti problémák, közéleti kérdések

·        Az istenek halnak, az ember él (1929.), Versenyt az esztendőkkel! (1933.):

o   önértelmező, reflexív jelleg felerősödése

o   megjelenik a költészet, az alkotófolyamat problémája (pl.: Cigány a siralomházban)

o   egyre gyakoribb a hagyományhoz való viszonynak, lét értelmének újraértelmezése:

§  pl.: Csak posta voltál:

Ø  nem a prófétává válás egyik verse

Ø  ember helyének keresése a világban

Ø  Mi az ember, a művész küldetése a világban?

Ø  Tud-e hatni korára vagy a jövőre, marad-e utána valami?

Ø  az ember nem egyetlen, hanem pótolható:

           „csupa nyom vagy magad is, kit holtak lépte vet.”

o   halállal szembenéző, a lét végső kérdései felé forduló megszólaló,jellegzetes életrajzi alak:

                 betegsége indokolja a kései költészet komor-fájdalmas hangulatát

                           (1936.: gégerák)

                  felerősödik a személyesség + elégikus hangnem, irónia, önirónia

§  pl.: Ősz és tavasz között:

Ø  barátai elfordultak tőle, egyedül felesége áll mellette

„Barátaim egyenkint elhagytak,/ akikkel jót tettem megtagadtak…”

        (párhuzam: Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz)

”Csak te borulsz rám asszonyi jóság”

Ø  kiábrándult refrén: „óh, jaj, meg kell halni, meg kell halni!”

§  pl.: Balázsolás:

Ø  könyörgés Szent Balázshoz (torokfájás gyógyító védőszentje)

Ø  szégyelli magát, hogy eddig nem imádkozott hozzá

„félszáz évet megérjek, hálaadatlanul, nem is gondolva terád.”

Ø  végül nem életmentést, hanem bölcs belenyugvást, méltóságteljességet kér

·        szociális érzékenység, a prófétává válás útja:

o   költői hozzáállása gyökeresen megváltozik

In Horatium: „Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg!”

 

Cigány a siralomházban: „testvérem van millió”          sorsközösség vállalása

o   1933.: Versenyt az esztendőkkel!

§  folytatja az elzárkózást

§  de: megjelenik a prófétaszerep vállalásának kérdése

§  30-as évek: humanista értékei egyre idegenebbek a fasizálódó világban

politika helyett mégis a bölcselkedést választja

·        prófétai magatartás kiteljesedése:

o   prófétává válás vége: Jónás könyve:

§  Babits = Jónás

menekül sorsa elől, de rájön, hogy lehetetlen

§  „A szó tiéd, a fegyver az enyém./Te csak prédikálj Jónás, én cselekszem.”

feladata nem az ítélkezés, hanem a harc az embertelenség ellen

           ha nem: „vétkesek közt cinkos, aki néma.”

§  nyelvi archaizmus + patetikus + ironikus – komikus hangnem

o   Jónás imája:

§  érzi a halál közelségét, kéri Istent, hogy szólhasson

„mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig.”

          élete végéig próféta akar lenni

Befejezés:

·        Sziget és tenger megjelenése      elzárkózott

                                                addig: művészi magatartása megváltozik         prófétaszerep vállalása

·        olyan utat járt be, ami miatt méltán nevezhetjük Ady mellett a kor vezető költőjének