9.
A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői
A
hivatalos nyelv és hivatalos stílus:
A hivatalos nyelvet a magánszemélyek leggyakrabban valamely állami szervvel vagy közszolgálati hivatallal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás alkalmával használják. A hivatalos stílus jelzi a kommunikációs partner iránti tiszteletet, ugyanakkor alkalmas alá-, fölérendeltségi viszony kimutatására. A hivatalos stílus egy stílusréteg. A stílusrétegek különböző nyelvváltozatokra épülő, jellegzetes kifejezésmódok, amelyek stilisztikai követelményei eltérnek egymástól, ezáltal felhasznált eszköztáruk is különböző. A hivatalos stílusréteg mellett létezik: társalgási stílus, publicisztikai stílus, szépirodalmi stílus stb. Ezek a hétköznapokban egymást felváltva és egymást kiegészítve hatnak. Az üzenet tartalmától és a címzett személyétől függően kell megválasztanunk szövegalkotásunk stílusát.
A hivatalos stílus magában hordoz egy szűkebb s egy tágabb értelmezési lehetőséget is. szűkebb értelemben a hivatalos stílus csak közéleti írásbeliségre terjed ki, míg tágabb értelemben véve a közéleti szóbeliségre is (a szónoki stílusra, retorikára). A hivatalos stílus használata elsősorban a munkahelyekre, illetve a magánszemélyek valamely hivatallal, hivatalos személlyel való érintkezésükre terjed ki. A hivatalos stílus több műfajt is magába foglal. Ilyen gyakran használt műfaj a közlemény, az értesítés, a bejelentés, az utasítás, a szabályzat, a jogszabály, a kérelem, a panasz stb.
A hivatalos nyelvet a magánszemélyek leggyakrabban valamely állami szervvel vagy közszolgálati hivatallal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás alkalmával használják. A hivatalos stílus jelzi a kommunikációs partner iránti tiszteletet, ugyanakkor alkalmas alá-, fölérendeltségi viszony kimutatására. A hivatalos stílus egy stílusréteg. A stílusrétegek különböző nyelvváltozatokra épülő, jellegzetes kifejezésmódok, amelyek stilisztikai követelményei eltérnek egymástól, ezáltal felhasznált eszköztáruk is különböző. A hivatalos stílusréteg mellett létezik: társalgási stílus, publicisztikai stílus, szépirodalmi stílus stb. Ezek a hétköznapokban egymást felváltva és egymást kiegészítve hatnak. Az üzenet tartalmától és a címzett személyétől függően kell megválasztanunk szövegalkotásunk stílusát.
A hivatalos stílus magában hordoz egy szűkebb s egy tágabb értelmezési lehetőséget is. szűkebb értelemben a hivatalos stílus csak közéleti írásbeliségre terjed ki, míg tágabb értelemben véve a közéleti szóbeliségre is (a szónoki stílusra, retorikára). A hivatalos stílus használata elsősorban a munkahelyekre, illetve a magánszemélyek valamely hivatallal, hivatalos személlyel való érintkezésükre terjed ki. A hivatalos stílus több műfajt is magába foglal. Ilyen gyakran használt műfaj a közlemény, az értesítés, a bejelentés, az utasítás, a szabályzat, a jogszabály, a kérelem, a panasz stb.
Jellemzők:
A hivatalos stílus különböző szaknyelveket használ, amelyek közül kiemelkedik a jogi szaknyelv. Ilyen és ehhez hasonló szavakkal találkozhatunk az igazságszolgáltatás vagy például a közigazgatás területén: büntetlen előélet, korlátozottan cselekvőképes, önhibából eredő ittas állapot stb. Ezeket az adott tárgyakat vagy fogalmakat pontosan leíró műszavakat terminus technicusoknak nevezik. A múltban a hivatalos nyelv sokáig a latin vagy a német nyelv használatát jelentette. Ebből kifolyólag található sok latin és német eredetű kifejezés a hivatalos iratokban (pl.vis maior, ex officio). A hivatalos stílusú szöveg alapvető követelménye, hogy mindig pontos és egyértelműen megfogalmazott legyen. Az egyértelműség követelménye túlmutat a mindennapi használaton: a hivatalos stílus megköveteli a definíciószerű pontosságot és a precíz, egyértelmű fogalmazásmódot. Hangneme éppen ezért tárgyilagos, fogalmazásmódja az egyes szám harmadik személy és többes szám első személy használata okán személytelennek hat. Ez a hivatalos stílus által betöltött kommunikációs funkciók, a tájékoztatás és a felhívás miatt fontos. Ezek a jellemzők is a hivatalos szöveg céljának mihamarabbi és minél egyszerűbb megvalósulását szolgálják. A hivatalos szövegből hiányzik mindennemű díszítés, ellenben gyakoriak az ismétlések. A szövegel általában terjedelmesek. Jellemző a bonyolult mondatszerkesztés és a szóhalmozás. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, mind a főnévi, mind a melléknévi igenevek. Gyakran előfordulnak például: alkalmazni, hivatkozni, szóban forgó. A hivatalos stílusra jellemző az is, hogy fontos szerepet játszik a tartalmi tagolás és a tipográfia, így például a jogszabályok esetén jelentős a címek, fejezetek, paragrafusok és bekezdések tagoló funkciója, míg a hivatalos levélnél nem mellőzhető a formai követelmények betartása, a hatósági jogalkalmazó aktusoknál (pl. határozat kibocsátásánál) pedig kötelező a rendelkező rész és az indoklás elkülönítése.
A hivatalos szövegtípusok a továbbtanulásnál, a munkavállalásnál és az élet egyéb területén állandóan előforduló jelenségek, így a hivatalos stílusnak az elsajátítása magánszemélyek számára is nélkülözhetetlen.
A hivatalos stílus különböző szaknyelveket használ, amelyek közül kiemelkedik a jogi szaknyelv. Ilyen és ehhez hasonló szavakkal találkozhatunk az igazságszolgáltatás vagy például a közigazgatás területén: büntetlen előélet, korlátozottan cselekvőképes, önhibából eredő ittas állapot stb. Ezeket az adott tárgyakat vagy fogalmakat pontosan leíró műszavakat terminus technicusoknak nevezik. A múltban a hivatalos nyelv sokáig a latin vagy a német nyelv használatát jelentette. Ebből kifolyólag található sok latin és német eredetű kifejezés a hivatalos iratokban (pl.vis maior, ex officio). A hivatalos stílusú szöveg alapvető követelménye, hogy mindig pontos és egyértelműen megfogalmazott legyen. Az egyértelműség követelménye túlmutat a mindennapi használaton: a hivatalos stílus megköveteli a definíciószerű pontosságot és a precíz, egyértelmű fogalmazásmódot. Hangneme éppen ezért tárgyilagos, fogalmazásmódja az egyes szám harmadik személy és többes szám első személy használata okán személytelennek hat. Ez a hivatalos stílus által betöltött kommunikációs funkciók, a tájékoztatás és a felhívás miatt fontos. Ezek a jellemzők is a hivatalos szöveg céljának mihamarabbi és minél egyszerűbb megvalósulását szolgálják. A hivatalos szövegből hiányzik mindennemű díszítés, ellenben gyakoriak az ismétlések. A szövegel általában terjedelmesek. Jellemző a bonyolult mondatszerkesztés és a szóhalmozás. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, mind a főnévi, mind a melléknévi igenevek. Gyakran előfordulnak például: alkalmazni, hivatkozni, szóban forgó. A hivatalos stílusra jellemző az is, hogy fontos szerepet játszik a tartalmi tagolás és a tipográfia, így például a jogszabályok esetén jelentős a címek, fejezetek, paragrafusok és bekezdések tagoló funkciója, míg a hivatalos levélnél nem mellőzhető a formai követelmények betartása, a hatósági jogalkalmazó aktusoknál (pl. határozat kibocsátásánál) pedig kötelező a rendelkező rész és az indoklás elkülönítése.
A hivatalos szövegtípusok a továbbtanulásnál, a munkavállalásnál és az élet egyéb területén állandóan előforduló jelenségek, így a hivatalos stílusnak az elsajátítása magánszemélyek számára is nélkülözhetetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése