József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924.) című kötet megjelenéséig

József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924.) című kötet megjelenéséig

Bevezetés

József Attila a magyar irodalomból a világirodalomba nőtt lángelme. Költészete a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye. Jelentősége, újításai Petőfiéhez fogható. Mindössze 32 évet élt, sorsa nélkülözés, üldözés, meg-nem-értés volt.

Pályája

József Attila életműve rendkívül sokrétű, lírájára a folytonosság jellemző. Ez a folytonosság lehetőséget teremt a költő művészetének poétikai tagolására, korszakainak kijelölésére. Azonban nem lehet konkrét határvonalakat húzni, ezek sokszor elmosódnak, egymásba csúsznak. Formanyelvét a korban elterjedő avantgárd és klasszikus modernség, és újnépiesség alakítja, miközben az európai későmodernség is hatással van rá. Tudatosan készült a művészetre, mindent megtett, hogy a világot, melyet lát, hitelesen adja vissza. Behatóan foglalkozott az irodalommal, filozófiával, természettudományokkal.

József Attila nagyon korán, de nem azonnal találta meg saját hangját.1922-ben jelent meg nyomtatásban első verse. Decemberben első verseskötete is megjelent, a „Szépség koldusa” címmel, Juhász Gyula segítségével. Az 1920-25-ös éveket a költő legtermékenyebb korszakaként tartják számon. (Ekkor írta költői művének felét). Ez volt a felkészülés, a poétikai útkeresés időszaka. Az ekkor írt versekre jellemző, hogy nincs egységes stílusuk, kísérletezés különböző stílusokkal található bennük.

Szépség koldusa

17 éves korában jelent meg első verseskötete, amelyhez az előszót Juhász Gyula írta, aki végig támogatta József Attilát. „Isten kegyelméből való költőnek” nevezte.Ebből a kötetből, úgy tűnik, mintha csak epigon lenne, eredetiség nélküli utánzói nagy tanítóinak, hisz ez a kötet még a tanulóévek kötete. Mint minden jelentős költő, ő sem indult teljesen készen, egyéni hanggal. Mesterei nyomán jár, tőlük tanulja a formanyelvet, a verstechnikát. Nem egyfajta stílust, mestert követ, hanem egyszerre többet. Változatos témákban, formákban, hangokban próbálgatta magát. Kedvelte a szonetteket és szinte minden versformát, amit az elődök műveiből átvett és tehetségesen alkalmazott. Erőteljesen érezhető a nyugatosok hatása. Egyformán tud szólni Ady (A legutolsó harcos), Kosztolányi (A bánat), Juhász Gyula (Szeged alatt), Babits, Kassák, Tóth Árpád, Baudelaire hangján: mindegyikük verselését elsajátította. Erre utal a „Távol, zongora mellett” című művéből idézett sor: „Hová kell mennem? Nem enyhít a távol, és hangok ömlenek a zongorából, mint illatos teából száll a gőz.”Aki így tud játszani az előtte alkotó mesterek stílusával, az már nem csupán ügyes utánzó, hanem él valami alapvető formaérzék, vers-értés. Ezek a versek tehát nem csupán utánzások. Lelünk bennük tévedhetetlenül sajátosan egyéni mondanivalót. Más költőkkel szemben, akik hosszabb-rövidebb tanulóidő után megtalálják saját hangjukat, s elszakadnak a követett mintáktól, József Attila még akkor sem hagy fel az imitációkkal, mikor már kikísérletezte saját hangját.

Következő évek

Az ekkor született verseket pesszimizmus, bánat járja át. Hozzájárul kedélyéhez a nyomorúságos gyerekkor, a beteljesületlen Márta-szerelem, édesanyja elvesztése, és az ország szorult helyzete, amelyből nem lát kiutat. A „Kékmadár” című folyóirat októberi számában jelent meg „Lázadó Krisztus” című verse, amely miatt később istengyalázási pert indítottak ellene. Először fogházra, majd pénzbüntetésre ítélték, később felmentették. Az ítélettel a sajtó is sokat foglalkozott, a per nyomán vált neve szélesebb körben ismertté. Nemcsak tehetségével tűnt fel, hanem bátor, őszinte, konvenciókat tagadó témaválasztásával és nyelvhasználatával.

A következő években is ír még verseket a nyugatosok modorában, de hamarosan ráeszmél, hogy ő mégsem azonos a „szépség koldusával”, s a nyugtalan önkeresés következik. Új lehetőséget jelentett számára példaképe, Walt Whitman szabad versei.  Ekkor ismerkedett meg a korban meghatározó stílussal, az avantgárddal, amely újabb formabontó lehetőségeket nyitott meg számára. Ezt mutatja a szabad versek erősödő jelenléte, az expresszionista nyelvezet, és némely vers rímtelensége. Szabad gondolatáramlás jellemző, és egyéni képalkotás.

A ’20-as években az avantgárddal látszólag szembenálló irányzat, az újnépesség is foglalkoztatta. Ez valószínűleg kapcsolatban volt Bartók és Kodály népzenekutató munkásságával, ami meghatározta a kor művészeti életét. Erdélyi József népi lírájának hatására is felfedezi a népdalok és népballadák tiszta hangját, falusi életet ábrázoló képeket használ.  Ezek legjobban a Szegény ember verseiben jelenik meg, amellyel egyedi stílust alakít a szegénység ábrázolásáról. (Szegény ember balladája, Aki szegény az a legszegényebb) Ezek már következő kötetében a „Nem én kiáltok”-ban jelennek meg. A sokféle stílus között, már kezdte megtalálna saját, egyéni „józsef attilás” stílusát.

Sokan az 1923-as „Megfáradt ember” című művét tartják az első igazi József Attila versnek. A poétikai útkeresés olyan, olykor ellentmondásos kísérletezést jelentett számára, amelyben könnyen megfértek egymás mellett a szabad versek és folklorisztikus művek.1924-ben „A villámok szeretője” címmel akar kötet kiadni, és bekapcsolódik a fővárosi irodalmi életbe. Ezt később a „Nem én kiáltok” címre változtatja, amely egy következő versének címéből származik. Itt jelenik meg először egészében jellegzetes hangja, amelyben a lírai én társadalom kívüliségét helyezte előtérbe. Ekkor teljesedett ki az a kétségbeesett én-keresés, társadalmi kirekesztettség feldolgozása, amely egész költészetének tematikáját meghatározta.

6. tétel

József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924.) című kötet megjelenéséig

Vázlat

Bevezetés:

·        magyar irodalomból a világirodalomba nőtt lángelme

·        újításai: Petőfiéhez hasonló

·        32 évet élt

·        költészete: magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye

·        sorsa: nélkülözés, üldözés, meg nem értettség

Pályája:

·        életműve sokrétű

·        lírájára jellemző a folytonosság

·        formanyelve: avantgárd, klasszikus modernség, újnépiesség alakítja + későmodernség hatása

·        tudatosan készült a művészetre (irodalom, filozófia, természettudományok)

Megjelenése az irodalomban:

·        nagyon korán, de nem azonnal találta meg saját hangját

·        1922.: első verse megjelenik

·        1922. dec.: első verseskötet: Szépség koldusa

·        1920-25.: legtermékenyebb korszaka

felkészülés, poétikai útkeresés időszaka

versek: nincs egységes stílus, kísérletezés a stílusokkal

Szépség koldusa:

·        17 éves korában

·        Juhász Gyula segítségével

előszó is tőle van                „Isten kegyelméből való költő”

·        tanulóévek kötete: eredetiség nélküli utánzásnak tűnik

mint a költők általában: mesterei nyomán jár először

·        nem egyfajta stílust követ, hanem egyszerre többet

·        próbálgatások: változatos témák, formák, hangok

kedvelte a szonetteket

de: szinte minden versformát tehetségesen alkalmazott

·        erőteljes a nyugatosok hatása

Ady (A legutolsó harcos)	Kosztolányi (A bánat)
Juhász Gyula (Szeged alatt)	Babits Mihály
Kassák Lajos	Tóth Árpád

·        nem csak utánzó: él benne valami alapvető formaérzék, vers-értés

ügyesen játszik elődei stílusával

+ sajátos mondanivaló

·        más költőkkel szemben: saját hangja megtalálása után sem hagy fel az imitációkkal

Következő évek:

·        pesszimizmus, bánat

nyomorúságos gyerekkor, beteljesületlen Márta-szerelem, édesanya elvesztése, az ország kilátástalan helyzete

·        1923.: Lázadó Krisztus c. vers megjelenése

istengyalázási per (de felmentették)

sajtó miatt: neve szélesebb körben vált ismertté

nemcsak tehetségével, de bátor, lázadó és őszinte témaválasztásával és nyelvhasználatával

Önkeresés:

·        később is ír verseket a nyugatosok modorában

de: ráeszmél, hogy nem azonos a „szépség koldusával”

nyugtalan önkeresés

·        új lehetőség: Walt Whitman szabad versei (példaképe)

·        megismerkedik a kor meghatározó stílusával, az avantgárddal

újabb formabontó lehetőségek

szabad versek, expresszionista nyelvezet, némely vers rímtelensége

·        jellemző: szabad gondolatáramlás, egyéni képalkotás

·        újnépiesség: avantgárddal látszólag szembenáll

valószínűleg Bartók és Kodály hatására

+ Erdélyi József népi lírája               népdalok, népballadák tiszta hangja, falusi élet képei

Szegény ember versek: pl.:Szegény ember balladája

ezek már következő kötetében: Nem én kiáltok (1924.)

·        ekkor kezdi megtalálni egyéni stílusát

első igazi verse: Megfáradt ember (1923.)

·        poétikai útkeresés: sokszínű kísérletezés

szabad versek és folklorisztikus versek megfértek egymás mellett

·        1924.: bekapcsolódik a fővárosi irodalmi életbe

·        A villámok szeretője címmel akar kötetet kiadni

később: Nem én kiáltok

·        itt jelenik meg először egészében jellegzetes hangja

előtérben: lírai én társadalmon kívülisége

·       

egész költészetének tematikáját meghatározza

kiteljesedik a kétségbeesett én-keresés

·        társadalmi kirekesztettség feldolgozása