2015-ös emelt irodalom és nyelvtan szóbeli tételek: A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

Bevezetés:

Katona József a 19. század elején alkotó romantikus író, műfordító, színész és rendező is egyben. Azon művészek egyike, akit kora még nem fogadott el, az utókor értékeli igazán munkásságát. Mindezek mellett ügyvédként harcolt a jobbágyság elnyomása ellen, Bánk bán című drámája is a magyar jobbágyság tehetetlenségéről szól a külföldi urakkal szemben.

A mű keletkezése:

1815-ben az Erdélyi Museum című folyóirat pályázatot hirdet egy olyan hazafias témájú színdarab megírására, amivel megnyithatnák a kolozsvári kőszínházat. Erre írta meg Katona a Bánk bánt, ám a bírálóbizottság nem figyelt fel rá, hiszen a mű nem felelt meg az akkori közízlésnek. 1819-ben átdolgozza művét, ám a cenzúra megtiltja színházi előadását, csak könyv formájában jelenhet meg 1920-ban. A kudarcok hatására Katona elfordul az írástól és teljes figyelmet fordít ügyészi pozíciójára, 1830-ban meghal. Művét csak halála után viszik színpadra, először 1833-ban, de az áttörést az 1848. március 15-ei előadás hozza meg. Később tovább népszerűsíti Erkel Ferenc megzenésítése.

Tárgyalás:

Téma

Katona a dráma témáját történelmi forrásokból meríti, krónikák sorát dolgozza fel, de elsősorban a Heltai művekből merít. 1213-ban a források szerint II. András feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét. Felhasználja a forrásokat, de az írói képzeletre is hagyatkozik. Kitalált szereplők: Tiborc, Biberach, Izidóra.

Karakterek

A történet dinamikáját a különböző szereplői körök egymással való összetűzése adja. Három csoportba oszthatóak a szereplők. 1: Bánk és köre (Melinda, Tiborc, Mikhál, Simon, Soma), 2: Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Iziodóra), 3: Endre és köre (Myska, Solom mester). Különösen kiemelt figyelem irányul a címszereplőre. Kimagaslóan jelentős, eszményi alak, aki 2 féle becsület között vergődve meghasonlott, rendkívüli hős alakját, mégsem törte össze. Romantikus karakter, a nemzeti egységet és a békét képviseli.

Szerkezet:

- Shakespeare-i drámaszerkezet:

· klasszikus, szabályos szerkesztés (a dráma szerkezeti elemeinek az 5 szakasz felel meg)

· a tragédiát a főhős megkésett felismerése okozza

- romantikus vonások:

· több szálon futó, szerteágazó cselekmény

· álompor, rejtekajtó, szerelmi bájital, gyilkosság a nyílt színen

· szentimentalizmuson túllépő, romantikus formanyelv

- a helyszín és az idő egysége csak egy-egy szakaszon belül érvényesül:

· a szakaszoknak önálló funkciójuk van

· az egyes szakaszokban váltakozva kerül előtérbe a magán- és a közélet

· szakaszok in medias res kezdéssel indulnak

· minden szakasz hangsúlyos jelenettel zárul

· fontos szerep jut a szakaszok közti cselekménynek (II-III. között: Bánk és Izidóra, Bánk és Melinda párbeszéde, IV-V. között: a király hazatérése, leszámolás a lázadókkal, Ottó megöli Melindát.)

- Előversengés – I. szakasz:

· az első változatban még nem szerepelt

· itt is halad előre a cselekmény, tehát címe ellenére inkább expozíciónak mondható

· konfliktusok, valamint a főbb szereplők bemutatása

· A királyné körútra küldi Bánkot, de Petúr és a békétlenek hazahívják. Ottó el akarja csábítani Melindát.

- Bonyodalom (2. és 3. szakasz):

· 2. szakasz: Megtudjuk, hogy a békétlenek miért elégedetlenek. Bánk csillapítja őket, nem akarja, hogy ártatlan vér folyjon.

· 3. szakasz: Biberach hevítőport ad Melindának és altatóport a királynénak. Bánk megtudja, hogy mi történt. Megjelenik Tiborc, felelőssé teszi Gertrudist, amiért lopni kényszerült.

- Tetőpont (4. szakasz):

Gertrudis és Bánk veszekednek, melynek végén megöli a királynét. A haza és a becsület parancsára hivatkozik.

- Megoldás (5. szakasz):

A király először meg akarja büntetni Bánkot. Bánk lelkileg összeomlik, Melinda halálával az élete értelmetlenné válik, a büntetés felesleges.

Konfliktusrendszer:

- a műben egybefonódnak a magán- és közéleti konfliktusok (nemzeti érdek megsértése + Melinda elcsábítása)

- fő témaköre az élősködő idegen hatalom elleni lehetséges magatartásformák

- a válságos politikai helyzetből személyes tragédiák következnek

- szerelmi és történelmi tragédia egyben – a végén csak a történelmi látszik megoldódni

- a Bánk bánt konfliktusos és középpontos drámának is tekinthetjük

a mű és a konfliktusrendszer középpontjában a címszereplő áll

minden erő rá irányul, minden sérelem, ha áttételesen is, de őt is sérti

- a konfliktus legnyilvánvalóbban Bánk és Gertrudis alakjában sűrűsödik össze

kettejük összecsapása a megbomlott harmónia helyreállítását jelzi

- számos mellékkonfliktus:

· Bánk-Melinda

· -Bánk-Petur (A kirányné eltávolításának indoka)

· -Gertrudis-Simon, Mikhál

· -Gertrudis- Ottó, Biberach

· -Gertrudis-Izidóra

Ezek a konfliktusok viszik előre az eseményeket, itt mutatkoznak meg az értékek, erkölcsök, jellemek.

Befejezés:

A mű nagy hatással volt az irodalomra, többen tanulmányokat írtak róla. Eredetileg Arany János kezdett ilyen részletes tanulmányba, de amikor megtudta, hogy Gyulai Pál irodalomtörténész is ebben a témában írná akadémiai székfoglalóját, befejezetlenül hagyta művét, utat adva ezzel Gyulainak. A téma bonyolultságát jelzi, hogy a Bánk bán az egyik olyan magyar mű, amely szakirodalma százkötetnyi.

18. tétel

A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

Vázlat

Bevezetés:

- 19. sz. eleje

- romantikus író, műfordító, színész és rendező

- kora nem fogadta el, utókor értékeli igazán munkásságát

- ügyvéd is; harcol a jobbágyság érdekeiért

Bánk bán témája is: magyar jobbágyság tehetetlensége a külföldi urakkal szemben

Mű keletkezése:

- 1815.: Erdélyi Museum pályázata: hazafias témájú színdarab a kolozsvári kőszínház megnyitójára

bírálóbizottság nem figyelt fel rá, mű nem felel meg a közízlésnek

- 1819.: átdolgozás de a cenzúra csak könyvként engedi megjelenni (1920.)

- Kudarcok miatt elfordul az írástól, ügyész

- 1930.: meghal

- csak halála után kerül a darab színpadra (1933.)

- igazi áttörés: 1848. március 15.

- később: Erkel Ferenc

Tárgyalás:

Téma:

- történelmi források, krónikák (elsősorban Heltai)

- 1213-as források szerint: II. András feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét

- írói képzeletre is hagyatkozik

kitalált szereplők: Tiborc, Biberach, Izidóra (különféle társadalmi rétegeket képviselik: jobbágyság, bizalmasok, cselszövők

Karakterek:

- történet dinamikája: szereplői körök összetűzése

1. Bánk és köre (Melinda, Tiborc, Mikhál, Simon, Soma)

2. Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Iziodóra)

3. Endre és köre (Myska, Solom mester)

- kiemelt figyelem irányul a címszereplőre: Kimagaslóan jelentős, eszményi alak, aki 2 féle becsület között vergődve meghasonlott, rendkívüli hős alakját, mégsem törte össze.

Romantikus karakter nemzeti egység, béke