Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában

Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában

Örkény István nemzetközileg is elismert, Kossuth-díjas író volt. Emellett megkapta a párizsi Fekete Humor Nagydíjat is. Munkásságára jellemző a groteszk látásmód, ebből fakadóan a fekete humor is. Örkény átélte mind a két világháborút, munkaszolgálatos, majd hadifogoly volt Oroszországban, és a diktatórikus rendszert is elszenvedte. Mindazzal, amit átélt, Örkény valószínűleg a fekete humor és a groteszk segítségével tudott szembe nézni, így tette élhetővé a maga számára az életet. Megtalálta az írásban azt a formát, amelynek segítségével leírhatta mindazt, amit a világból tapasztalt. Ráadásul olyan látásmóddal, amely mások számára is megragadhatóvá teszi ezt a világot. Ez a jellegzetes közép-európai groteszk. A lényeg a realista elemek sajátosan képtelen helyzetbe és szövegkörnyezetbe illesztése.

De mi is pontosan a groteszk, s hogyan jelenik meg Örkénynél? A groteszkről tudjuk, hogy egy összetett esztétikai minőség, a komikum egyik fajtája. Szélsőségesen össze nem illő elemeket társít: bájost az alantassal, fenségest a komikussal, torzat a tragikussal stb. Ezzel borzongató, ugyanakkor nevetséges hatást kelt. Ennek mestere Örkény.

A Tótékban is ilyen groteszk szemlélet és ábrázolásmód található. Eredetileg regény volt, amiből drámát írt. A szereplők mindegyike tipikus kisember. A második világháborúban játszódik, de nem a fronton, hanem a hátországban. A front világa is megjelenik a műben, de csak a hírekből ismerjük meg.

Cselekmény:

Egy idilli napon Tótékhoz megérkezik a fiuk felettese, hogy kipihenje a háború szörnyűségeit. A család próbál az őrnagy kedvében járni, de nem várt érzelmeket kelt bennük. Az őrnagy egy degenerált, ideges alak, aki parancsoláshoz szokott. Ez éles ellentétben áll a családfő nyugodt személyiségével. Tót Lajos, a családfő mátraszentannai tűzoltóparancsnok a szolgalelkűség és a lázadás groteszk képe. Az őrnagyhoz való alkalmazkodás közben a család, s főként a családfő elveszíti egyéniségét. A mű fontos szereplője a bolond postás, aki csak a jó híreket adja át a címzetteknek, így a fronton harcoló fiuk halálhírét nem viszi el a családnak. Ezzel fokozza az olvasó izgalmát, hiszen így a Tót család minden igyekezete a fiuk érdekében feleslegessé válik. Az őrnagy eleinte még aludni sem tud, majd „felfedezi” a dobozolást, s ezzel megváltozik mindegyikük élete. Éjjel-nappal csak dobozolnak, s ezzel Tóték egyre jobban feladják énjüket. Az őrnagy szerint ez azért fontos, hogy az ember ne gondolkozzon, mert az veszélyes. Így a dobozolás a gondolkodás kiiktatásának szimbólumává válik. Tót nem bírja tovább idegileg, elmenekül, megszökik, bolondnak tetteti magát, hogy kiélhesse természetes énjét. Mikor az őrnagy elmegy, Tóték fellélegeznek, s remélik, hogy minden úgy lesz, mint „régen”. Az őrnagy visszatérésével Tót már nem bír megbirkózni, s feldarabolja négyfelé a dobozoláshoz használt margóvágóval.

A mű groteszk módon mutatja be a két egyéniség egymáshoz való viszonyát. Az őrnagy egy lelkileg beteg ember, Tót csendes, visszafogott, mégis köztiszteletben álló személyiség. A műből látható, hogy a zsarnok és az áldozat egymástól függenek, hiszen az áldozat maga fogadja el a zsarnokságot. Örkényre jellemzően nem mond ítéletet, nem értékeli a szereplőket, az eseményeket, ezt a feladatot az olvasóra hagyja.

13. tétel

Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában

                                                           Vázlat

Bevezetés:

·        Örkény István nemzetközileg is elismert, Kossuth-díjas író volt

+ párizsi Fekete Humor Nagydíj

·        munkásságára jellemző: groteszk látásmód, fekete humor

·        átélte mindkét világháborút, munkaszolgálatos, később hadifogoly volt, majd a diktatórikus rendszert is elszenvedte

valószínűleg a fekete humor, a groteszk segítségével tudott szembenézni azzal, amit átélt

·        megtalálta azt a formát, mely segítségével leírhatta tapasztalatait

olyan látásmóddal, amely mások számára is megragadhatóvá teszi világát

ez a közép-európai groteszk

realista elemek sajátosan képtelen helyzetbe és szövegkörnyezetbe illesztése

A groteszk:

·        összetett esztétikai minőség

·        a komikum egyik fajtája

·        szélsőségesen össze nem illő elemeket társít (pl.: bájost az alantassal, fenségest a komikussal)

·        borzongató, de nevetséges hatás

ennek mestere Örkény

Tóték:

·        groteszk szemlélet és ábrázolásmód

·        eredetileg regény, később dráma

·        szereplők: tipikus kisemberek

·        helyszín: II. világháborús Magyarország

a front világa is megjelenik, de csak közvetetten

Cselekmény:

·        Tótékhoz megérkezik fiuk felettese, az őrnagy, hogy kipihenje a háború szörnyűségeit

·        a család próbál a kedvében járni, de ez nehéz feladat

az őrnagy egy degenerált, ideges alak, aki parancsoláshoz szokott

éles ellentétben áll a családfő nyugodt személyiségével

(Tót Lajos a szolgalelkűség és a lázadás groteszk képe)

·        fontos szereplő még: a bolond postás, aki csak a jó híreket adja át

a fronton harcoló fiú halálhírét nem viszi el a családnak                  fáradozásaik feleslegesek

·        a cselekmény során a család fokozatosan elveszíti egyéniségét

·        őrnagy kedvenc elfoglaltsága a dobozolás lesz

éjjel-nappal dobozolnak

azért fontos, hogy az ember ne gondolkozzon (mert az veszélyes)

a gondolkodás kiiktatásának szimbólumává válik

·        Tót nem bírja tovább, menekül és bujdosik, hogy nyugalmat leljen

·        az őrnagy elmegy, a család fellélegzik

·        az őrnagy visszatér                Tót felnégyeli a margóvágóval

Tót és az őrnagy:

·        a 2 egyéniség egymáshoz való groteszk viszonya:

őrnagy	Tót
lelkileg beteg ember	csendes, visszafogott, köztiszteletben álló személyiség

·        a zsarnok és az áldozat egymástól függenek

az áldozat maga fogadja el a zsarnokságot

·        Örkényre jellemző: nem mond ítéletet, nem értékeli a szereplőket és az eseményeket

a feladatot az olvasóra bízza