A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása

A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása

Bevezetés:

A Biblia hatása az emberiség történelmében egyértelműen hatalmas. Az Ó- és Újszövetség –a görög mitológia mellett- az európai kultúra alapját képezik, hatással voltak mind a képzőművészetekre, mind az irodalomra, de a zeneművészetre is. A világ elsőszámú bestsellereként tekinthetünk rá, hiszen szinte az összes létező nyelvre lefordították, illetve a Bibliát adták ki a történelem során a legnagyobb példányszámban. Egyszerre vallási törvénykönyv, erkölcsi útmutató és az emberiség több évezredes tudásának gyűjteménye.

Tárgyalás:

A Biblia irodalmi-műfaji sokszínűsége épp oly kimeríthetetlen, mint maga a zsidó vagy a keresztény kultúra. A szövegek nagy része az epikához kapcsolhatóak, hiszen a szentkönyv jelentős része történeti elbeszélés, de ugyanúgy megjelennek a lírai műfajok is, ezekre legjobb példa a Biblia nagy, önálló költői műve a Zsoltárok könyve. A drámai műfajok távol állnak tőle.

Epika:

·         mítosz: legelső epikai műfaj, világmagyarázat, pl.: Teremtéstörténet

·         apokalipszis: virágkora Krisztus előtti 2 évszázadban, az istenség akaratában elrejtett tények, leginkább a jövendő feltárása látomás vagy kinyilatkoztatás formájában, pl.: Jelenések könyve

·         elbeszélés: pontos leírások, történetek elmesélése (meseszerűek), valós, hiteles alap, pl.: népek vándorlási

·         példázat (példabeszéd/parabola): egyik legfontosabb műfaja, lehet rövid, tanulságos történet, közmondás, hasonlat, amely mindig célzatos: az előadó hallgatóit igyekszik megnyerni, mondandóját az egyszerűbb emberek nyelvére fordítani. Pl.: Jézus tanításai, A tékozló fiú története

·         evangélium: Újszövetség, bibliai irodalmi műfaj, Jézus életével, életének eseményeivel, tanításával foglalkozó elbeszélés, Bibliában 4 (Máté, Márk, Lukács, János), valójában több létezik (kb. 60)

·         prédikáció: egyházi beszéd, vallásos szónoklat, elsősorban élőszóban, leginkább Biblia értelmezését szolgálja, erkölcsi, tanító jelleg, magyar irodalom legrégibb prédikációja első írásos szövegemlékünk: Halotti beszéd és Könyörgés (1200 körül)

Líra:

·         zsoltár: (latin psalmus 'dal') az ókori héber irodalom egyik műfaja, egyfajta verses imádság, himnusz, pontos meghatározása: zenei kísérettel előadott dal, Isten dicsőítése hangszerekkel, eredetileg az Ószövetség Zsoltárok könyvét alkotta 150 zsoltár, tartalmilag megkülönböztethető például: hálaadó, tanító és dicsérő zsoltárok

·         himnusz: már az antikvitásban megjelenik (a szó eredete is görög: dicséret, magasztalás), egyik legősibb lírai műfaj, az ódai műfajcsoport tagja, melynek tárgya és alkalma valamely istenség, esetleg elvont eszme, természeti erő vagy isteni tulajdonságokkal felruházott ember dicsérete, pl.: A szeretet himnusza (Pál apostola levele a korinthusiakhoz), romantika: Kölcsey Himnusza: egy közösség identitását kifejező ének

·         panaszdal: a költői megnyilatkozás egyik legáltalánosabb típusa, melyben a szerzőt mindig valamilyen fájdalom készteti megszólalásra, gyűjtőfogalom

              alműfajai:

o   planctus: siratóének, gyászdal, pl.: Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

o   jeremiád: Jeremiás próféta siralma

o   búcsúdal

o   bujdosóének

o   kesergő

·         szerelmi ének: legmélyebbről jövő érzések kifejezése, sokszor természeti képekkel szemléltet, Ószövetség szerelmi költeményeinek gyűjteménye az Énekek éneke, a hagyomány szerint Salamon király fiatalkori alkotása