Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

Zrínyi Miklós 1620-ban, Csáktornyán született, nagybirtokos arisztokrata családban. Apja korai halála miatt nevelését Pázmány Péterre bízták. Így mélyen vallásos nevelésben részesült. Tanulmányait Grazban és Nagyszombaton végezte. 1636-ban tanulmányúton járt Itáliában, elsősorban Rómában, Nápolyban, Firenzében és Velencében, így nagy hatást gyakorolt rá az itáliai kultúra.

 2.     A barokk jellemzése:

A barokk az olasz barocco szóból származik, jelentése nyakatekert okoskodás. Történeti- és stíluskategória, a reneszánszt követő nagy korszak, és e korszak művészetének és irodalmának legfőbb stílusirányzata. A hatása az irodalomban a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg, hiszen óriási méretűek. Nélkülözhetetlen a meghökkentés, a gyönyörködtetés és a lenyűgöző hatás. Jellemző a virtuóz rímtechnika is, ezen kívül a bonyolult összetételű körmondatok,( a barokk triádák, a rokon értelmű mondatok,) a halmozás és az erős érzelmi tartalom. A túldíszítettséget a színes jelzők, metaforák, hasonlatok és zenei elemek, mint a rím és az alliteráció adják, leírása részletező. Új műfajokat teremtett, mely a barokk eposzban érvényesült. Témája a halál és a mártírkultusz, embereszménye az Athleta Christi, azaz a Krisztus tanaiért küzdő ember.

 3.     Műfaji hagyomány:

Az eposz nagyepikai műfaj, amely egy egész közösségre kiható nagy jelentőségű eseményt dolgoz fel, illetve az esemény azzá válik a művészi ábrázolás folytán. Az eposz kialakult szabályrendszere, kellékei és műfaji követelményei komoly elvárásokat támasztanak egy-egy művel szemben. A „Szigeti veszedelem" szerzője részben ezeknek eleget téve, részben pedig túllépve rajtuk, a magyar viszonyokra alkalmazva használja őket. A használt, de részben átalakított kellékek közül általánosan meghatározó az állandósul díszítő jelzők szerepének csökkenése. Az invokáció az eltérő kultúrkör miatt nem Kalliopéhoz, a költészet múzsájához, hanem Szűz Máriához szól, aminek oka egyrészről a kereszténység és pogányság elválasztása, másrészről pedig a z ország keresztényi elkötelezettségének hangsúlyozása. A propozíció, az enumeráció és a deus ex machina műben használt formája ezzel szemben közelebb áll eredeti értelméhez. A propozícióból derül ki a heroizált, Magyarországnak tulajdonított „Európa védőbástyája" szerep. Az ország a keresztények és muzulmánok globális hadszíntere. Az enumeráció a hagyományokat követve ábrázolja a törökök számszerű fölényét, ezzel dramaturgiailag erősítve a heroizmust, de egyben megjelenik a kevés magyar közt meglévő keresztényi összetartás és a nagyszámú, de zilált török had közti különbség. Isteni közbeavatással többször is lehet találkozni, egyrészt a művet keretbe zárva, mivel az elején a törököt Isten büntetésképpen küldi, a mű végén pedig a mennyei és pokolbéli seregek is bekapcsolódnak, másrészt több köztes szakasznál is. A figyelmen kívül hagyott eposzi kellékek közül kettő jelentős. Zrínyi egyrészről, mind a nyelvtani sajátosságok, mind az üzenet erősítése céljából nem hexameterben, hanem ütemhangsúlyos verselésben írta művét, másrészről a történet nem in medias res kezdődik, helyette a mű közel egyharmadát kitevő expozícióval indul.

 4.     Barokk szemlélet:

A „szigeti veszedelem" eposzjellege már önmagában is barokk vonás, hisz ez a korszak legkedveltebb műfaja. Szintén általános, az egész művet befolyásoló barokk vonás a keresztény és muzulmán világ kibékíthetetlen ellentéte, ami a számszerű fölényben lévő török, de erkölcsi fölényben lévő magyar sereg küzdelmeként jelenik meg. A reneszánsz ember labirintusszerűnek tartja az erényes, erkölcsök és elvek világát, a barokk viszont a hierarchiában, a szoros alá-fölérendeltségben hisz, vagyis a barokk szerint a jó erők bármily erejű gonosszal is állnak szemben, végül győzelemre jutnak. A harmadik legfontosabb általános jellemző a hosszú, mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű sorozata után következő késleltetett főmondat, vagyis a barokk körmondat. A barokk jellegzetességekhez hozzátartozik az athleta Christi, a Krisztus katonája fogalom. Ennek a barokk embereszménynek a megtestesítője Zrínyi, aki egy személyben figura Christi, Krisztus mása, és imitatio Christi, Krisztus követője is. További barokk jellegzetességek a két nagyformátumú személy küzdelme, látomások és víziók, sok epizód, mozgalmas és tablószerű csatajelentek realisztikus ábrázolása, illetve a számmisztika. Az epizódokkal változatossá teszi a művet, például Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Deli Vid és Borbála története következik, amely a hitvesi szerelem szép példája. Fontos szerepük van az eposzban a végzetszerűséget jelző véletleneknek. A törökök, akik már fontolgatták az ostrom feladását, elfogtak egy magyar postagalambot, így egy végső támadásra szánják magukat, mivel megtudják, hogy a magyarok kevesen maradtak. A végkifejletet leíró utolsó ének a barokk festészet fényárnyék technikája alapján épül fel, pokolbeli szellemek és angyalok állnak szemben. Zrínyi és a szigetvári hősöknek a lelkét angyalok viszik a mennyországba, az erkölcsi győzelem a magyar várvédőké, mert életüket áldozták fel a hazájukért. A költő műve megírásához forrásként felhasználta Homérosz és Vergilius eposzait, illetve  Tasso „Megszabadított Jeruzsálem" című művét.

11. tétel

Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

Vázlat

Bevezetés:

·        1620. Csáktornya, nagybirtokos arisztokrata család

·        apa meghal, nevelés: Pázmány Péter

                                              mélyen vallásos  

·        tanulmányok: Graz, Nagyszombat

                                      + 1636.: Itália: Róma, Nápoly, Firenze, Velence

                                                         itáliai a kultúra

Tárgyalás:

·        A barokk jellemzése:

o   barocco: nyakatekert okoskodás

o   reneszánszt követő nagy korszak

                               + legfőbb stílusirányzata is

o   hatása az irodalomban:

§  stílusán és szerkezetén is megfigyelhető

§  terjedelmes méret

§  meghökkentés, gyönyörködtetés

§  virtuóz rímtechnika, bonyolult körmondatok, halmozás, erős érzelmi tartalom

§  túldíszítettség: színes jelzők, metaforák, hasonlatok, zenei elemek (rím, alliteráció)

§  részletező leírások

§  új műfajok: pl.: barokk eposz

                          téma: halál, mártírkultusz

                          embereszmény: Athleta Christi (ő Krisztus tanaiért küzd)

·        műfaji hagyomány:

o   eposz:

§  nagyepikai műfaj, egy egész közösségre kiható nagy jelentőségű eseményt dolgoz fel (vagy azzá válik a művészi ábrázolás folytán)

§  szabályrendszere, kellékei, műfaji követelményei       komoly elvárások

             Zrínyi eleget tesz nekik és túllép rajtuk

§  kellékek: meghatározó az állandósult díszítő jelzők szerepének csökkenése

o   invokáció: eltérő kultúrkör miatt:

§  nem Kalliopéhoz, hanem Szűz Máriához

                                           kereszténység-pogányság elválasztása

                                           az ország keresztényi elkötelezettségének hangsúlyozása

o   propozíció, enumeráció, deus ex machina: közelebb áll eredeti értelméhez

o   propozíció: heroizált, Magyarország         „Európa védőbástyája” szerep

                                                          keresztények és muzulmánok globális hadszíntere

o   enumeráció:

§  hagyományokat követve: törökök számszerű fölénye

                                                                             dramaturgiailag erősíti a heroizmust

§  de: megjelenik a kevés magyar közt meglévő összetartás, nagyszámú, de zilált török had közti különbség is

o   isteni közbeavatkozás: többször is

§  keret: elején: büntetés

                      végén: mennyei és pokolbéli seregek

         + több köztes szakasznál is

o   figyelmen kívül hagyott eposzi kellékek:

§  2 jelentős:

·        nem hexameterben, hanem ütemhangsúlyos verselésben

                nyelvtani sajátosságok miatt + üzenet erősítése céljából

·        nem in medias res kezdés

               hanem: expozíció: majdnem a mű egyharmada

·      barokk szemlélet:

o   eposzjelleg: már önmagában is barokk vonás (a korszak legkedveltebb műfaja)

o   keresztény és muzulmán világ ellentéte

                számszerű fölényben lévő törökök        erkölcsi fölényben lévő magyarok

o   általános jellemző: hosszú körmondatok alkalmazása

o   barokk jellegzetességek:

§  Athleta Christi (Krisztus katonája)

Zrínyi (egyszerre:figura Christi (Krisztus mása) és imitatio Christi (Kr. követője)

§  2 nagyformátumú személy küzdelme

§  látomások, víziók

§  sok epizód (változatossá teszik a művet)

§  mozgalmas, tablószerű és realisztikus csatajelenet

§  számmisztika

o   fontos szerep: végzetszerűséget jelző véletlenek: pl.: postagalamb elfogása

o   végkifejletet leíró, utolsó ének: barokk fény-árnyék technika alapján épül fel (angyalok és pokolbeli szellemek)

                Zrínyi és a hősök lelkét angyalok viszik a mennyországba

                a barokk szerint a jó erők mindig győznek a gonosz felett

                így a várvédőké az erkölcsi győzelem (mert életüket áldozták a hazáért)