Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond Rokonok című regényében

Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond

Rokonok című regényében

Bevezetés

A XX. század magyar szépprózájának mindmáig Móricz Zsigmond a legnagyobb képviselője. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mellett a hazai drámairodalom megújítója, legjelentékenyebb publicistáink egyike, és egész mellékesen, költőként a legjobb magyar gyermekversek szerzői közé tartozik.

A dzsentri ábrázolása Móricz regényeiben

A dzsentri téma a ’20-as évek elbeszéléseiben, regényeiben nagyon gyakori. Móricz értékesnek látta ezt a történelmi osztályt, dzsentri hősei között vannak átlagon felüli tehetségek, akik nagy terveik miatt a környezettükkel konfliktusba kerülnek, vagy önmagukkal meghasonlanak. Móricz a dzsentrikkel kapcsolatos illúzióiból fokozatosan kiábrándult. A Rokonok a teljes kiábrándulás regénye. Móricz kritikai realista szemléletmódjának legfőbb bizonyítéka. A témát, mint legtöbb írásában, itt is a valóságból merítette. Élő személyekről formázta a regényei szereplőit.

Rokonok:

A Rokonok Móricz talán legjobban szerkesztett, egységes sodrású, minden részletet a mondanivaló szolgálatába állító alkotása. Az író saját kora jelenét mutatja be. Hátterében az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság áll, mely felszínre hozta a különböző panamákat, a vezető társadalmi réteg egész korruptságát.

Témája:

A válság sújtotta országban gyakori a vállalkozások csődje, napirenden vannak a panamák, a korrupciós ügyek. Egy képzeletbeli város – Zsarátnok – panamáinak leleplezési kísérlete a regény. Kopjáss István főügyész hivatali pályafutásán keresztül mutatja be a panamák leleplezésének kísérletét. Egy vállalat (a sertéstenyésztő) csődje az egész város vezetését, sőt a megyét is kompromittálja. Ez az esemény azonban nem csak anyagi természetű, de erkölcsi válságra is utal.

Cselekmény:

 Kopjáss Istvánt váratlanul megválasztják városi főügyésznek. Kopjáss naiv, jóhiszemű és tiszta erkölcsű ember. Ezt bizonyítja eddigi életútja (elszegényedett család, félárva, özvegy édesanyja neveli, jogi diplomát szerez, katonatiszt, majd hadifogoly, katonáskodása alatt szerette meg a szegényparaszt bakákat). A fogságból visszatérve kultúrtanácsnok lett, tanyai iskolákkal foglakozott, Így megismerte a tanyai emberek rendkívül nehéz helyzetét, ismeri a városi munkanélküliek helyzetét, stb. Hisz abban, hogy megválasztása után felléphet a közismert panamisták, a város urai ellen. Reméli, segíteni tud a munkanélküliek helyzetén, a megígért amerikai kölcsönt és segélyeket közmunkára fordíthatja. Hamarosan rá kell jönnie arra, hogy a város vezetésén belül kialakult összefonódások, rokoni kapcsolatok megnehezítik a helyzetét. Hamarosan háló szövődik körülötte, ezt részben a város hatalmasságai szövik fentről (a helyi pénzintézet vezetője Kardics bácsi és Béla bácsi, a polgármester). A megválasztás után felfedezik Kopjással, ill. feleségével a rokoni kapcsolatokat, lekötelezetté teszik Kopjásst (bankkölcsön, a Boronkay villa megvásárlása), társasági kötődések. Úgy érzi, hogy a megfelelő fellépéshez be kell illeszkednie a társaságba. Kopjáss bekerítése alulról is megkezdődik, megválasztása után megjelennek a szegény rokonok (Lajos bácsi, Berci bácsi, Kati néni), akik segítségét kérik, testvérei (Menyhért, Albert, Adélka) is a segítségére szorulnának. Mindenkin segíteni szeretne. Kötelességének érzi a segítségnyújtást, de éppen ezzel válik zsarolhatóvá (Berci bácsi bányaügye, testvéreinek álláshoz juttatása). Pesti útja során Kopjáss kapcsolatba kerül a főispánnal, a város országgyűlési képviselőjével, bele lát a megye és az országgyűlés életébe is, és megdöbbenve fedezi fel, hogy a városházi panamák felsőbb szinten is általánosak. Kopjáss felfedezi a sertéstenyésztő körüli panamákat, vagy a Holub és társa cég híd pályázattal kapcsolatos korrupcióját. Már úgy hiszi, hogy kellőképpen megerősödött, és olyan pozícióban van, hogy a város urait rákényszerítheti elképzelései elfogadására. Ekkor azonban a polgármester megleckézteti őt. Ez a regény tetőpontja. Miközben a megvásárolt villa avatásakor a vendégsereg ünnepelt, a polgármester Kopjáss páncélszekrényéből megszerzi a bizonyító iratokat, ezzel Kopjásst sarokba szorítja. Kopjáss elé tárják Berci bácsi szénbánya ügyét is. Kopjáss nem tudja ártatlanságát bizonyítani, ő ártatlan, de Berci bácsi miatt ő is panamistának tűnhet. Úgy érzi, társadalmilag lehetetlenné tették, leszámol a közéleti szerepével, nagy terveivel, ezt tetézi még szerelmi csalódása is, és elkeseredésében öngyilkosságot követ el. A befejezés kettős értelmű, lehet, hogy Kopjáss meghal, de az is lehet, hogy túléli az öngyilkossági kísérletet, de ha életben marad, akkor is kiszolgáltatott.

Kopjáss jellemzése:

Jóindulatú, becsületes, részben környezetének áldozata, részben saját gyengeségének. Kopjáss két nő között vergődik, az egyik a felesége, Lina, a másik pedig ifjú kori szerelme, Magdaléna. A két nő unokatestvér, Lina a szegény, Magdaléna a gazdag ágból származik. Lina jó feleség, jó háziasszony, de kicsinyes és unalmas. Ügyészi kinevezése után ismét találkozik Magdalénával, aki Boronkay felesége, és egyszeriben szenvedélyes szerelemre lobban. Magdaléna ezt használja fel, hogy tisztázzák a sertéstenyésztő ügyét, a villát Boronakyiéktól veszik meg, pedig az „panamából” épült. Folyamatos lelki válság gyötri e kettős szerelem miatt.

8. tétel

Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond

Rokonok című regényében

Vázlat

Bevezetés:

·         Móricz Zsigmond: XX. sz-i magyar széppróza legnagyobb képviselője

·         jelentősége a regény- és novellairodalomban        Adyé a költészetben

·         elbeszélő művészete mellett:

o   hazai drámairodalom megújítója

o   legjelentékenyebb publicistánk egyike

o   költőként: legjobb magyar gyermekversek szerzői között

Tárgyalás:

·         A dzsentri ábrázolása Móricz regényeiben:

o   dzsentri téma: ’20-as évek elbeszéléseiben, regényeiben nagyon gyakori

o   Móricz értékesnek látja ezt az osztályt

                    hősei között vannak átlagon felüli tehetségek

                    nagy terveik miatt konfliktus környezetükkel

                                                            önmagukkal meghasonlanak

o   dzsentrikkel kapcsolatos illúziókból fokozatosan kiábrándult

·         Rokonok:

o   teljes kiábrándulás

o   talán legjobban szerkesztett, egységes sodrású, minden részletet a mondanivaló szolgálatába állító alkotása

o   Móricz kritikai realista szemléletmódjának legfőbb bizonyítéka

o   téma, szereplők: valóságból

o   saját kora jelenét mutatja be

háttér: 1929. gazdasági világválság

          felszínen: panamák, vezető társadalmi réteg korruptsága

Téma:

·         ezek a panamák, korrupciós ügyek

·         képzeletbeli város – Zsarátnok – panamáinak leleplezési kísérlete

Kopjáss István főügyész hivatali pályáján keresztül mutatja be

·         a helyi sertéstenyésztő csődje az egész város vezetését + megyét is kompromittálja

nem csak anyagi természetű, erkölcsi válságra is utal

Cselekmény:

·         Kopjáss megválasztása

naiv, jóhiszemű, tiszta erkölcsű

          eddigi életút: elszegényedett család, jogi diploma, katonatiszt, hadifogoly,

                 kultúrtanácsnok                 nehéz sorsú emberek ismerete 

                   humanista nézetek, fiatalkori vágyálmok

·         célja:

o   fellépni a panamisták, a város urai ellen

o   segíteni a munkanélküliek helyzetén (amerikai kölcsönsegítségével)

·         de: megnehezíti helyzetét: város vezetésén belüli rokoni kapcsolatok

·         Kopjásst behálózzák:

o   fentről:

§  város hatalmasságai

Kardics bácsi: helyi pénzintézet vezetője

Béla bácsi: polgármester

§  rokoni kapcsolatok felfedezése

§  lekötelezetté teszik (bankkölcsön, Bornokay-villa)

§  társasági kötődések: be kell illeszkednie a társaságba

o   alulról:

§  megválasztása után: szegény rokonok megjelenése

Lajos bácsi, Berci bácsi, Kati néni, Menyhért, Albert, Adélka

                                                                            testvérei

          mindenkin segíteni akar (kötelességének érzi)

                 ezzel válik erkölcsileg sebezhetővé

                       Berci bácsi bányája, testvérei álláshoz juttatása

·         pesti út: korrupció és panamák felsőbb szinten is általánosak

·         Kopjáss hamar kiismeri magát a város ügyeiben

sertéstenyésztő körüli panamák

Holub és társa korruptsága

·         úgy hiszi, eléggé megerősödött                város urai felé kerekedhet

·         polgármester megleckézteti          regény tetőpontja

         miközben a Boronkay-villában mulatnak, a polgármester ellopatja Kopjáss  páncélszekrényéből a bizonyítékokat              Kopjáss sarokba szorítása

                        Berci bácsi szénbányaügye

                                   Kopjáss nem tudja bizonyítani ártatlanságát

                                              panamistának tűnik

·         társadalmilag lehetetlenné tették + szerelmi csalódás

             öngyilkosság

·         befejezés: kettős értelmű

            de mindenképp negatív

Szerelmi szál:

·         nem csak környezetének áldozata, de saját gyengeségének is

2 nő között vergődik

Lina	Magdaléna
·         unokatestvérek   felesége	·         ifjúkori szerelme
·         szegény ág	·         gazdag ág
·         jó feleség, jó háziasszony	·         férjes asszony
·         kicsinyes, unalmas	·         üres szépség            nincs lelki tartalom
	részleges kiábrándulás, megmagyarázhatatlan szenvedély

folyamatos lelki válság  a kettős szerelem miatt