Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében

Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében

Bevezetés:

Kosztolányi a líra, a széppróza, a fordítás és az esszéírás területén is a nyugatosok egyik legkiemelkedőbb alkotója, de távol áll tőle a nyugatos Ady küldetéstudata illetve Babits erkölcsi beállítódása. Egész életművén átívelő témák a játékosság a gyermeki látásmód illetve a mulandósággal való nem tragikus szembenézés.  Kosztolányi költészetére jellemző az impresszionista pillanatkultusz, melyet bölcseletté emel. Előtérbe helyezi a nyelviséget és az esztétikumot.

Kosztolányinál a homo aestheticus költői alkat érvényesül: hisz a szépségben, a szavak varázsában, a költészet önállóságában

Világképe sokrétű; hatott rá az egzisztencializmus, a sztoicizmus, a freudizmus, a relativizmus és a heideggeri autentikus lét, ezáltal olyan komplex műveinek filozófiája.

Kötet

·        Az „Esti Kornél” című kötetben jelenik meg, mely 18 fejezetet tartalmaz. Az 1936-os Tengerszem című kötetben Esti Kornél kalandjai címen még 17 novellát írt.

·        Bár a magyar irodalom egyik leghatásosabban felépített novelláskötete, műfaji besorolása nem pontos. Maga az író útirajznak, életrajznak és regénynek nevezi, de valahol a novellafűzés és a regény között helyezkedik el. „Ami egy költőhöz illik: töredék.”

·        Bár az első fejezetben elmond egy fiktív történetet, ami a novellák összekapcsolását szolgálta, igazából nincs egységes kompozíciójuk, Kosztolányi előzetes terv nélkül dolgozott, és szándékosan laza szerkezetű művet akart megalkotni.

·        Ezt magyarázza a 10 év, amely az első és az utolsó novella megírása között eltelt. Eközben, Kosztolányi életszemléletével Kornél mondatai is változtak.

·        A történet szerint, az író és Kornél egy időben születtek, és gyerekkoruk óta ismerték egymást. Barátok voltak, együtt nőttek fel. De 30 éves korában az író megelégelte Kornél gyerekes viselkedését, a sok bajt, amibe belekeverte, és megszakította vele a kapcsolatot 10 évig. Aztán egy szeles tavaszi napon eszébe jutott, és elhatározta felkeresi. Találkozásuk alakmával döntötték el, hogy olyan könyvet alkotnak, amit együtt írnak, és Kornél kalandjairól szól.

·        Az egységteremtést szolgálta a novellák beszámozása, de valójában ezek önálló történetek, az összefüggések nem mindig következetesek, mintha az író maga is elfeledkezne arról mit írt korábban. Pl: első fejezetben: gyerekkoruk óta ismeri, hatodikban: csak felnőttként találkoztak.

·        Kosztolányi lírai impresszionizmusa itt is fellelhető, ezzel a technikával tudta bemutatni a világ meglepő, mulattató, hamis, szép vagy megható görbületét Kornél kalandjain keresztül. Sejtetőn bemutatva, ám annál maradandóbban marad az olvasóban a kaland, és az ott megismert világ. Ez teszi élővé, izgalmassá a legbanálisabb ötletekből csírázó novellákat is.

Esti Kornél

·        Arról hogy kicsoda Esti Kornél, az első fejezetben kapunk választ. Alakja rejtélyes. Szoros kapcsolatot mutat Kosztolányival, mégsem nevezhetjük hasonmásának. Inkább az író alakmása, énjének egy része, alter-egoja.

·        Itt éli ki mindazt a lázadást, féktelenséget, amit az író kénytelen volt a társadalmi konvenciók miatt elfojtani. Személyiségének lényege az, hogy ő teheti meg korlátok nélkül mindazt, amit az író szégyellne megtenni a hétköznapi határok között. Ezt igazolja az is, hogy Esti és Kosztolányi egy napon, egy időben születtek. Ott volt vele élete kezdetétől, folyamatosan. (Sok kritikus Esti néhány tulajdonságából Csáth Gézára ismer)

·        Esti Kornél összetett alak, riasztó és igéző, jó és rossz, romboló és teremtő hajlamok élnek benne, figurája alkalmat teremtett Kosztolányinak arra, hogy a világ és az élet dolgait játékosan, ironikusan, eltúlozva és sajátos nézőpontból mutathassa meg.

·        Az első fejezetben, ahol útnak indítja Kornélt, „testvérének és ellenségének” nevezi. Az itt ráaggatott cinikus vásottság és gátlástalanság nem folytatódik a következőkben. A legtöbb történetben a szereplő énjének vonzóbb, emberségesebb énjének parancsára cselekszik. 

·        Alapjául vette a Freud-i mélylélektant, az ösztönlény és a tudatos lény szembeállítása nagy szerepet játszott a megszületésében.

·        Esti valójában nem önálló jellem, nincs folytonossága, de nem is csak az írós szócsöve.

·        Mind a ketten írók, de Kornél, az első fejezetben is elmondta, hogy nem mint író, hanem mint hős akar szerepelni a művekben. Te tedd rá a nevedet. Viszont az én nevem legyen a cím. A címet nagyobb betűvel írják. (I. fejezet)

·        Olyan hasonmást alkotott, aki ifjúságát képviselte, akit felnőttként eltemetett, és most a halálhoz közeledve, 40 évesen, kénytelen volt újból szóhoz engedni.

Elbeszélői nézőpontok

·        A kötetben az elbeszélői nézőpont nem állandó. Három csoportba osztható.

1.     Közvetett belső magánbeszéd: A narrátor rekonstruált monológja. Az első fejezetben az ismeretlen elbeszélő mesél. A történetmondó szereplő hatáskörét vállalja magára. E/1-ben beszél, és részese a történetnek. Ez a beszéd néha szubjektív, de csak elszórtan. Tisztán csak a második fejezetben van, utána keveredik a szereplők belső szemléletével.

2.     Esti Kornél is mesél, E/1-ben. pl. a 12. fejezetben. Nem teljesen veszi át az elbeszélő szerepét, de németországi kalandját Kornél szavaival írja le. A legnagyobb különbség a névtelen elbeszélőtől, hogy mindig értelmezi az eseményeket. Kosztolányi az emberi lét megmagyarázóját látja Estiben, az lét egészét igyekszik minősíteni.

3.     Nem lehet eldönteni ki az elbeszélő. E/3 és külső nézőpont jellemző. pl.: 10. fejezet.

·        A címszereplő tehát mindig csak másodlagos történetmondó, akár főszereplőként (itáliai nyaralás), tanúként (8. fejezet, Mogyoróssy Pál-ról) akár egyáltalán nem vesz rész a történetben (10. fejezet, Zsuzsika).

·        Kosztolányi olyan taktikát vet be, hogy Kornélból, a főszereplőből elbeszélőt csinál, majd újra visszaváltoztatja szereplővé, hol kívülről, hol belülről látatja. Ez ahhoz vezet, hogy nem tudjuk eldönteni Esti értékrendje mennyiben fedi Kosztolányiét, vagy a történetmondóét.

·        Az író Esti alakjának megalkotásakor felhasználta saját élményeit és másokét, írásaiban tehát nehéz meghúzni a határt az író és hőse között.

·        Az eredeti Vörös Ökör című novellában - mely Esti gyermekkorát villantotta fel - pedig még a Kosztolányi Dezső név szerepelt, de mire a műbe II. fejezetként belekerült, Esti Kornéllá vált. Ezzel Estinek története lett, nőtt a figura teherbírása, jöhettek az újabb történetek. 

      

Befejezés

·        Kosztolányi az emberi természet és lélek nagy ismerője. Számára szinte nincs titok, ha valaki teljes személyiségét kívánja föltárni. Ennek egyik legszebb művészi dokumentuma az Esti Kornél novellaciklus.

·        Itt is az ambivalenciát mutatja be, ami szerint egy lélekben, egy tudatban létezhetnek egymással ellentétes érzések és gondolatok.

·        Az élet nagyszerűségét és igenlését hordozzák művei. Igaz feltűnnek az élet rossz részei is, de csak hogy ellenpontozzák a szépséget és gazdagságot, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus életet mutasson be.

5. tétel

Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében

Vázlat

Bevezetés:

·        nyugatosok egyik legkiemelkedőbb alakja: líra, széppróza, esszéírás és fordítás terén is

·        távol áll tőle: Ady küldetéstudata, Babits erkölcsi beállítottsága

·        egész életművén átívelő témák:

o   játékosság

o   gyermeki látásmód

o   mulandósággal való szembenézés

·        költészetére jellemző: impresszionista pillanatkultusz        bölcseletté emeli

·        előtérben: nyelviség, esztétikum

·        homo aestheticus: hisz a szépségben, szavak varázsában, költészet önállóságában

·        sokrétű világkép: egzisztencializmus, heideggeir autentikus lét, relativizmus, freudizmus, sztoicizmus

                                  műveinek filozófiája komplex

Kötet:

·        Kosztolányi egyik legnépszerűbb karaktere: Esti Kornél

Esti Kornél című novelláskötet (18 fejezet)

+ 1936.: Tengerszem című kötetben, Esti Kornél kalandjai címen további novellák (17 db)

·        a novelláskötet műfaji besorolása nem pontos

Kosztolányi szerint: útirajz, életrajz, regény, (de valahol a novellafűzés és a regény között), vagy „Ami egy költőhöz illik: töredék.”

·        Kosztolányi előzetes terv nélkül dolgozott, szándékosan laza szerkezetet akart

10 év az első és utolsó novella megírása között

·        egységteremtés: novellák beszámozása (de valójában önálló történetek)

·        Kosztolányi lírai impresszionizmusa

bemutatja a világ sokszínűségét Esti kalandjain keresztül

·        történet szerint: az író és Esti egy időben születtek, barátok voltak 30 éves korukig, de Kosztolányi megelégelte Esti gyerekes viselkedését, 10 évre megszakította vele a kapcsolatot

később felkeresi,elhatározzák, hogy közösen megírják az Esti Kornél c. kötetet

Esti Kornél karaktere:

·        1. fejezetben megismerhetjük

·        alakja rejtélyes

·        szoros kapcsolat Kosztolányival, de nem hasonmás

                                           inkább alakmás, énjének egy része, alter-egoja

                                           nehéz meghúzni a határt az író és hőse közt (Esti alakjának megírásakor felhasználta saját élményeit is)

·        az író benne éli ki azt a lázadást, féktelenséget, amit a társadalmi elvárások miatt kénytelen elfojtani (Freud-i mélylélektan: ösztönlény            tudatos lény)

·        összetett alak: jó és rossz, romboló és teremtő hajlamokkal (bár általában pozitív oldala jelenik meg)

·        figurája alkalmat ad az írónak arra, hogy a világot játékosan, ironikusan, eltúlozva, sajátos nézőpontból mutathassa meg

·        ifjúságát képviseli           felnőttként eltemette, halálához közeledve újból szóhoz engedi

·        mindketten írók, de Esti a műben hősként akar szerepelni (1. fejezet)

Elbeszélői nézőpontok:

     Nem állandó, 3 csoport:

1.      közvetett belső magánbeszéd: narrátor monológja

§  pl.: 1. fejezetben               ismeretlen elbeszélő

§  magára vállalja a történetmondó szereplő hatáskörét

§  E/1-ben, részese a történetnek

§  elszórtan szubjektív, általában objektív

§  tisztán csak a 2. fejezetben, utána keveredik a szereplők belső szemléletével

2.      Esti Kornél

§  E/1-ben, pl.: 12. fejezet

§  mindig értelmezi az eseményeket

Kosztolányi az emberi lét megmagyarázóját látja benne

3.      nem lehet eldönteni ki a beszélő

§  E/3 és külső nézőpont (pl.: 10. fejezet)

·        tehát a címszereplő mindig csak másodlagos történetmondó

o   főszereplőként

o   tanúként

o   vagy egyáltalán nem vesz részt az eseményekben

·        Kosztolányi taktikája: Esti hol főszereplő, hol elbeszélő, hol kívülről, hol belülről láttatja

nem lehet eldönteni: Esti értékrendje mennyiben fedi Kosztolányiét/ a történetmondóét

Befejezés:

·        Kosztolányi az emberi természet és lélek nagy ismerője

ennek egyik legszebb művészi dokumentuma az Esti novellaciklus

·        az élet ambivalenciáját mutatja be: egy lélekben/tudatban ellentétes érzések és gondolatok létezhetnek

·        művei az élet nagyszerűségét és igenlését hordozzák

bár feltűnnek bennük az élet rossz részei is

      kiegyensúlyozott, harmonikus életkép megjelenítése miatt