Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi
Dezső Esti Kornél című kötetében
Bevezetés:
Kosztolányi a líra, a
széppróza, a fordítás és az esszéírás területén is a nyugatosok egyik
legkiemelkedőbb alkotója, de távol áll tőle a nyugatos Ady küldetéstudata
illetve Babits erkölcsi beállítódása. Egész életművén átívelő témák a
játékosság a gyermeki látásmód illetve a mulandósággal való nem tragikus
szembenézés. Kosztolányi költészetére
jellemző az impresszionista pillanatkultusz, melyet bölcseletté emel. Előtérbe
helyezi a nyelviséget és az esztétikumot.
Kosztolányinál a homo
aestheticus költői alkat érvényesül: hisz a szépségben, a szavak varázsában, a
költészet önállóságában
Világképe sokrétű;
hatott rá az egzisztencializmus, a sztoicizmus, a freudizmus, a relativizmus és
a heideggeri autentikus lét, ezáltal olyan komplex műveinek filozófiája.
Kötet
· Az
„Esti Kornél” című kötetben jelenik meg, mely 18 fejezetet tartalmaz. Az
1936-os Tengerszem című kötetben Esti Kornél kalandjai címen még 17 novellát
írt.
· Bár
a magyar irodalom egyik leghatásosabban felépített novelláskötete, műfaji
besorolása nem pontos. Maga az író útirajznak, életrajznak és regénynek nevezi,
de valahol a novellafűzés és a regény között helyezkedik el. „Ami egy költőhöz
illik: töredék.”
· Bár
az első fejezetben elmond egy fiktív történetet, ami a novellák
összekapcsolását szolgálta, igazából nincs egységes kompozíciójuk, Kosztolányi
előzetes terv nélkül dolgozott, és szándékosan laza szerkezetű művet akart
megalkotni.
· Ezt
magyarázza a 10 év, amely az első és az utolsó novella megírása között eltelt.
Eközben, Kosztolányi életszemléletével Kornél mondatai is változtak.
· A
történet szerint, az író és Kornél egy időben születtek, és gyerekkoruk óta
ismerték egymást. Barátok voltak, együtt nőttek fel. De 30 éves korában az író
megelégelte Kornél gyerekes viselkedését, a sok bajt, amibe belekeverte, és
megszakította vele a kapcsolatot 10 évig. Aztán egy szeles tavaszi napon eszébe
jutott, és elhatározta felkeresi. Találkozásuk alakmával döntötték el, hogy
olyan könyvet alkotnak,
amit együtt írnak, és Kornél kalandjairól szól.
· Az
egységteremtést szolgálta a novellák beszámozása, de valójában ezek önálló
történetek, az összefüggések nem mindig következetesek, mintha az író maga is
elfeledkezne arról mit írt korábban. Pl: első fejezetben: gyerekkoruk óta
ismeri, hatodikban: csak felnőttként találkoztak.
· Kosztolányi
lírai impresszionizmusa itt is fellelhető, ezzel a technikával tudta bemutatni
a világ meglepő, mulattató, hamis, szép vagy megható görbületét Kornél
kalandjain keresztül. Sejtetőn bemutatva, ám annál maradandóbban marad az
olvasóban a kaland, és az ott megismert világ. Ez teszi élővé, izgalmassá a
legbanálisabb ötletekből csírázó novellákat is.
Esti
Kornél
· Arról
hogy kicsoda Esti Kornél, az első fejezetben kapunk választ. Alakja rejtélyes.
Szoros kapcsolatot mutat Kosztolányival, mégsem nevezhetjük hasonmásának.
Inkább az író alakmása, énjének egy része, alter-egoja.
· Itt
éli ki mindazt a lázadást, féktelenséget, amit az író kénytelen volt a
társadalmi konvenciók miatt elfojtani. Személyiségének lényege az, hogy ő
teheti meg korlátok nélkül mindazt, amit az író szégyellne megtenni a
hétköznapi határok között. Ezt igazolja az is, hogy Esti és Kosztolányi egy
napon, egy időben születtek. Ott volt vele élete kezdetétől, folyamatosan. (Sok
kritikus Esti néhány tulajdonságából Csáth Gézára ismer)
· Esti
Kornél összetett alak, riasztó és igéző, jó és rossz, romboló és teremtő
hajlamok élnek benne, figurája alkalmat teremtett Kosztolányinak arra, hogy a világ
és az élet dolgait játékosan, ironikusan, eltúlozva és sajátos nézőpontból
mutathassa meg.
· Az
első fejezetben, ahol útnak indítja Kornélt, „testvérének és ellenségének”
nevezi. Az itt ráaggatott cinikus vásottság és gátlástalanság nem folytatódik a
következőkben. A legtöbb történetben a szereplő énjének vonzóbb, emberségesebb
énjének parancsára cselekszik.
· Alapjául
vette a Freud-i mélylélektant, az ösztönlény és a tudatos lény szembeállítása
nagy szerepet játszott a megszületésében.
· Esti
valójában nem önálló jellem, nincs folytonossága, de nem is csak az írós
szócsöve.
· Mind
a ketten írók, de Kornél, az első fejezetben is elmondta, hogy nem mint író,
hanem mint hős akar szerepelni a művekben. Te tedd rá a nevedet. Viszont
az én nevem legyen a cím. A címet nagyobb betűvel írják. (I. fejezet)
· Olyan
hasonmást alkotott, aki ifjúságát képviselte, akit felnőttként eltemetett, és
most a halálhoz közeledve, 40 évesen, kénytelen volt újból szóhoz engedni.
Elbeszélői
nézőpontok
· A
kötetben az elbeszélői nézőpont nem állandó. Három csoportba osztható.
1. Közvetett
belső magánbeszéd: A narrátor rekonstruált monológja. Az első fejezetben az
ismeretlen elbeszélő mesél. A történetmondó szereplő hatáskörét vállalja
magára. E/1-ben beszél, és részese a történetnek. Ez a beszéd néha szubjektív,
de csak elszórtan. Tisztán csak a második fejezetben van, utána keveredik a
szereplők belső szemléletével.
2. Esti
Kornél is mesél, E/1-ben. pl. a 12. fejezetben. Nem teljesen veszi át az
elbeszélő szerepét, de németországi kalandját Kornél szavaival írja le. A
legnagyobb különbség a névtelen elbeszélőtől, hogy mindig értelmezi az
eseményeket. Kosztolányi az emberi lét megmagyarázóját látja Estiben, az lét
egészét igyekszik minősíteni.
3. Nem
lehet eldönteni ki az elbeszélő. E/3 és külső nézőpont jellemző. pl.: 10.
fejezet.
· A
címszereplő tehát mindig csak másodlagos történetmondó, akár főszereplőként
(itáliai nyaralás), tanúként (8. fejezet, Mogyoróssy Pál-ról) akár egyáltalán
nem vesz rész a történetben (10. fejezet, Zsuzsika).
· Kosztolányi
olyan taktikát vet be, hogy Kornélból, a főszereplőből elbeszélőt csinál, majd
újra visszaváltoztatja szereplővé, hol kívülről, hol belülről látatja. Ez ahhoz
vezet, hogy nem tudjuk eldönteni Esti értékrendje mennyiben fedi Kosztolányiét,
vagy a történetmondóét.
· Az
író Esti alakjának megalkotásakor felhasználta saját élményeit és másokét,
írásaiban tehát nehéz meghúzni a határt az író és hőse között.
· Az
eredeti Vörös Ökör című novellában - mely Esti gyermekkorát
villantotta fel - pedig még a Kosztolányi Dezső név szerepelt, de mire a műbe
II. fejezetként belekerült, Esti Kornéllá vált. Ezzel Estinek története lett,
nőtt a figura teherbírása, jöhettek az újabb történetek.
Befejezés
· Kosztolányi
az emberi természet és lélek nagy ismerője. Számára szinte nincs titok, ha
valaki teljes személyiségét kívánja föltárni. Ennek egyik legszebb művészi
dokumentuma az Esti Kornél novellaciklus.
· Itt
is az ambivalenciát mutatja be, ami szerint egy lélekben, egy tudatban
létezhetnek egymással ellentétes érzések és gondolatok.
· Az
élet nagyszerűségét és igenlését hordozzák művei. Igaz feltűnnek az élet rossz
részei is, de csak hogy ellenpontozzák a szépséget és gazdagságot, hogy
kiegyensúlyozott, harmonikus életet mutasson be.
5.
tétel
Elbeszélői
módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében
Bevezetés:
·
nyugatosok
egyik legkiemelkedőbb alakja: líra, széppróza, esszéírás és fordítás terén is
·
távol
áll tőle: Ady küldetéstudata, Babits erkölcsi beállítottsága
·
egész
életművén átívelő témák:
o
játékosság
o
gyermeki
látásmód
o
mulandósággal
való szembenézés
·
költészetére
jellemző: impresszionista pillanatkultusz bölcseletté emeli
·
előtérben:
nyelviség, esztétikum
·
homo
aestheticus: hisz a szépségben, szavak varázsában, költészet önállóságában
·
sokrétű
világkép: egzisztencializmus, heideggeir autentikus lét, relativizmus,
freudizmus, sztoicizmus
műveinek filozófiája
komplex
Kötet:
·
Kosztolányi
egyik legnépszerűbb karaktere: Esti Kornél
Esti
Kornél című novelláskötet (18 fejezet)
+
1936.: Tengerszem című kötetben, Esti Kornél kalandjai címen további novellák
(17 db)
·
a
novelláskötet műfaji besorolása nem pontos
Kosztolányi
szerint: útirajz, életrajz, regény, (de valahol a novellafűzés és a regény
között), vagy „Ami egy költőhöz illik: töredék.”
·
Kosztolányi
előzetes terv nélkül dolgozott, szándékosan laza szerkezetet akart
10
év az első és utolsó novella megírása között
·
egységteremtés:
novellák beszámozása (de valójában önálló történetek)
·
Kosztolányi
lírai impresszionizmusa
bemutatja
a világ sokszínűségét Esti kalandjain keresztül
·
történet
szerint: az író és Esti egy időben születtek, barátok voltak 30 éves korukig,
de Kosztolányi megelégelte Esti gyerekes viselkedését, 10 évre megszakította
vele a kapcsolatot
később
felkeresi,elhatározzák, hogy közösen megírják az Esti Kornél c. kötetet
Esti Kornél
karaktere:
·
1.
fejezetben megismerhetjük
·
alakja
rejtélyes
·
szoros
kapcsolat Kosztolányival, de nem hasonmás
inkább alakmás, énjének egy része, alter-egoja
nehéz meghúzni a határt az író és hőse közt (Esti alakjának
megírásakor felhasználta saját élményeit is)
·
az
író benne éli ki azt a lázadást, féktelenséget, amit a társadalmi elvárások
miatt kénytelen elfojtani (Freud-i mélylélektan: ösztönlény tudatos lény)
·
összetett
alak: jó és rossz, romboló és teremtő hajlamokkal (bár általában pozitív oldala
jelenik meg)
·
figurája
alkalmat ad az írónak arra, hogy a világot játékosan, ironikusan, eltúlozva,
sajátos nézőpontból mutathassa meg
·
ifjúságát
képviseli felnőttként
eltemette, halálához közeledve újból szóhoz engedi
·
mindketten
írók, de Esti a műben hősként akar szerepelni (1. fejezet)
Elbeszélői nézőpontok:
Nem állandó, 3 csoport:
1.
közvetett belső magánbeszéd: narrátor monológja
§
pl.:
1. fejezetben ismeretlen
elbeszélő
§ magára vállalja
a történetmondó szereplő hatáskörét
§ E/1-ben, részese
a történetnek
§ elszórtan
szubjektív, általában objektív
§ tisztán csak a
2. fejezetben, utána keveredik a szereplők belső szemléletével
2.
Esti Kornél
§ E/1-ben, pl.:
12. fejezet
§ mindig értelmezi
az eseményeket
Kosztolányi
az emberi lét megmagyarázóját látja benne
3.
nem lehet eldönteni ki a beszélő
§ E/3 és külső
nézőpont (pl.: 10. fejezet)
·
tehát
a címszereplő mindig csak másodlagos történetmondó
o
főszereplőként
o
tanúként
o
vagy
egyáltalán nem vesz részt az eseményekben
·
Kosztolányi
taktikája: Esti hol főszereplő, hol elbeszélő, hol kívülről, hol belülről
láttatja
nem
lehet eldönteni: Esti értékrendje mennyiben fedi Kosztolányiét/ a
történetmondóét
Befejezés:
·
Kosztolányi
az emberi természet és lélek nagy ismerője
ennek egyik
legszebb művészi dokumentuma az Esti novellaciklus
·
az
élet ambivalenciáját mutatja be: egy lélekben/tudatban ellentétes érzések és
gondolatok létezhetnek
·
művei
az élet nagyszerűségét és igenlését hordozzák
bár
feltűnnek bennük az élet rossz részei is
kiegyensúlyozott, harmonikus életkép megjelenítése miatt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése